Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön

mint amilyen a tatai ipar, a micropontiníano vagy Krapina leletanyaga. Ezek a speciális „mousteroid"-ok a korai Altwürm interstadiálisokig élnek, sőt — a .magyarországi tapasztalatok szerint — a würmi 1. eljegesedés tetőzése körül, mintha „visszaszegényedtek" volna a pebble/chopperes szintre (Tokod, Szelim barlangi kvarcitipar); valamennyien az alsópaleolát chopper-iparok egyenes leszármazottainak tűnnek. Vagy talán a steppéhez edzett kelet-ázsiai „chopper-reservoirból" még ekkor is kaptunk volna utánpótlást? Leletünk tehát több. kérdést vet fel, mint amennyit megold, s talán éppen ez bizonyítja értékét. Nem kerülhettük el, hogy legalább nagy vonalakban ne vázoljuk fel azokat a területet és kultúrát érintő problémákat, amelyeket leletünk felvet. Az eddigieket a következőkben foglalhatjuk össze: 1. A vértesszőllősi lelet szerencsés sztratigráfiai és faunisztikai adatokkal rendelkező travertino-lösz telep, amelyen eredeti helyükön, telepszerű körülmények között maradtak fenn az alsópaleolit ember emlékei. 2. A lelet kora a magyarországi fauna-kronológia szerinti felső biharinak (cf. mindeli interstadiális és mindeli 2) bizonyult a kisemlős-maradványok vizsgálata alapján. 3. Az alsó mésziszap szintek és a kultúrréteg faunája mérsékelt éghajlatú erdő-steppe körülményeket igazol. 4. A löszréteg faunája az éghajlati körülmények hidegre változását tanúsítja. 5. Az alsó paleolitikum fontosabb európai és ázsiai lelőhelyeivel való — az apróemlősfauna alapján végrehajtott — korrelációt a 6. ábra táblázatán mutattuk be. 6. A régészeti lelet ahhoz a csoporthoz kapcsolódik, amelyet kavicsból, vagy kova-gumóból .készült durva chopperek és chopping-tool-ok jellemeznek, valamint ezek kiegészítéseként a „clactoni" szilánkok. 7. Ez a csoport: a kavics/chopper-csoport feltételezhetőleg egységes eredetű és az alsó pleisztocén idején — bár különböző időpontokban — Afrikából kiindulva elterjedt Ázsiában, és Európában is. 8. A vértesszőllősi lelet egyedülállóan szerencsés, zárt telep alakjában jelentkezett. Eurázsiában ezen kívül csak a Csoukoutien 13. és 1. locality-t tekinthetjük telepnek — amennyiben barlangi kitöltésben (a loc. l-ben 60 m vastagságban) felhalmozódott maradványokat ilyen megjelöléssel illethetünk. 9. Az idősebb Csoukoutien-i leletekkel együtt a tüzhasználat legidősebb bizonyítékait őrzi. 10. Zárt telep lévén alkalmas arra, hogy határozottan eldöntse Európában a szakóca-iparokkal párhuzamos, de tőlük független pebble/ chopper iparok jelenlétét. . 61