Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A MagyarRégészeti Művészettörténeti és Éremtani Társulat 1963. évi vándorgyűlése Esztergomban

thológiai és astrologiai, s mindennek a ferrarai Este-udvarhoz és Guarino iskolájához valamint Padovához való kapcsolataira. Eddigi kutatásai alapján ismertette a Mátyás kálvária talpzatának neoplatonista ikonográfiái felépítését, s az esztergomi humanista körnek, ennek megfogalmazásában játszott szerepet. A Kálvária talapzatának formai felépítésében, s művészi kiképzésében annak firenzei és ferrarai vonatkozású mesterkedését (Pollaiuolo, Michèle Pannonio) vetette fel. Végül foglalkozott az Oláh Miklós féle pásztorbot 1880 körüli keletkezési idejével, s a pásztorbot görbületében lévő „Patrona Hungáriáé" hátán formált „napkorong"nak az Apolló-kultuszhoz való kapcsolatával, s végül ennek a pásztorbotnak ugyanabban az időben s azonos magyar műhelyben készült, s a bécsi Diozesan Múseum-ban őrzött párdarabjával. A gyermek Jézus és a napkultusz (Apollo) több astrologikus hátterű neoplatonikus, szinbolikai kapcsolatának hazai analógiáját mutatta be. A következő napon, autóbuszkirándulás keretében: Baj na, Tata, Várgesztes, Majk, Tokod és Dorog műemlékeinek megtekintésére került sor. A megye területén fellendülőben lévő műemlékhelyreállítási munkálatok mellett sajnálattal tapasztalták a vándorgyűlés résztvevői, hogy hazánk egyik legszebb klasszicista műemléki épülete, a bajnai Metternichkastély és a majki egykori camanduli-kolostor XVIII. századi épületei, melyek európai szempontból is jelentősek, igen elhanyagolt, megrongált állapotban vannak, helyreállításuk és fenntartásuk megoldása nem várathat sokáig magára. Ezzel szemben jóleső érzés volt megtekintenünk a bajnai templom kifogástalanul helyreállított gótikus részeit, a várgesztesi vár újjáépítési munkálatait, melyek során a régi műemléki épület romjaiból újjászületik, itt nyilik meg majd festőién szép környezetben hazánk egyik turistaszállója. Űgyszintén gondos tatarozási munkálatokat szemlélhettünk meg a tatai várban is, hol azóta már megnyíltak a Kuny Domokos Múzeum újjárendezett kiállításai. A kirándulás végén a bányászok támogatásával feltárt tokodi rómaikori erődítmény ásatásait, majd a dorogi Bányász Művelődési Ház udvarán felállított űgyszintén rómaikori kemencét tekintettük meg. Az autóbuszkirándulás gazdag programja után, este 8 órakor az esztergomi Petőfi Művelődési Házban színes kultúrműsor hangzott el, a város irodalmi emlékeiből, melyet Oroszlán Zoltán a Társulat elnöke meleg szavakban köszönt meg a rendezőségnek és a szereplőknek. A következő napon délelőtt a vándorgyűlés folytatta előadását. Elsőként Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum tudományos kutatója „A Keresztény Múzeum gyűjtéstörténete" címmel adott elő, melynek keretében méltatta Simor prímás és Ipolyi Arnold munkásságát az esztergomi gyűjteményekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a gyűjteményekből igazán csak újabban alakult ki a modern értelemben vett Múzeum, amelynek önálló restaurátorműhelye, könyvtára és tudományos dolgozói vannak. Következő előadóként dr. Dercsényi Dezső, az Építésügyi Minisztérium osztályvezetője a komarom-megyei műemlékek helyzetével foglalkozott, a hallgatóság kérdéseire válaszolva ismertette a bajnai és majki jelenleg elhanyagolt épületek helyreállításának és fenntartásának távlati terveit. A vándorgyűlés utolsó előadójaként dr. Kovács István a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője az új múzeumi törvénnyel foglalkozott. Ismertette a múzeumi szakterület felszabadulás utáni első törvényes 511