Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Műszeripari Művek 1938–1963

dekébén a vállalat folyamatos szakmunkás-képző, továbbképző, betanítóés szakmásító tanfolyamokat szervez. Az elmúlt két évben több mint 300 fő vett részt különböző tanfolyamokon, s jelenleg 173 fővel, 6 szakmai tanfolyam van. Az állami oktatás terén is komoly előrelépést jelent az, hogy egyetemen és főiskolán 13 fő, szaktechnikumban 21 fő, műszaki technikumra 46 fő, közgazdasági technikumra 17 fő, általános gimnáziumra 8 fő, általánor. iskolába 30 fő jár. Ez komoly teljesítmény a vállalat dolgozói részéről, azonban napjainkban nehézséget okoz a finommechanikai, elektromos, elektroműszerész, valamint elektronikus szakemberek képzése, illetve felvétele. Ez a feladat, ha fokozatosan is, de feltétlen megoldandó, ez a továbbhaladás kulcsa. A repülőgépgyártás 1963. év január 1-i hatállyal át lett adva a Pestvidéki Gépgyárnak, melyet a reptérrel együtt átadott a vállalat. Az AERO-EVER Kft. az államosítás előtt tulajdonjogilag 2819 négyszögöl területtel rendelkezett, melyet 1939. február 25-én vásárolt meg 35 000 pengőért a Magyar Textilgyárak kartelétől. Kartel tagjai: Felmayer István és fiai. Kékfestő és Kartongyár Rt., Goldberger Sámuel és fiai Rt, Magyar Textilgyár Rt., Kispesti Textilgyár Rt., M. Pamutipar Rt. Az államosítás után a vállalat területileg jelentősen bővült. A dolgozók szociális ellátá°.a érdekében sürgősen fürdő- és öltöző helyiséget épített 1953-ban a vállalat. Ehhez szükséges volt az l-es telep keleti oldalán lévő zeg-zugos kertek kiegyenesítése és ennek következtében 12 tulajdonostól 5—18 négyszögölnyi területeket sajátítottunk ki üzemfejlesztés; céljára és az így kiegyenesített határvonalra építettük a fürdő, öltöző és egy műhelyhelyiséget. A Városi Tanácstól közterületi használati díj fizetése ellenében a vállalat megszerezte a Il-es telepen azokat a városi területeket, melyeken jelenleg a festőműhely, a garage, a tűzoltószertár, ä szárító, a kerékpárgarage, valamint a Il-es és az l-es között elterülő fás terület van. A vállalat fejlesztése érdekében el kellett dönteni azt a kérdést, hogy melyik irányban bővüljön a terület. A keleti irányban való bővülés nem látszott célszerűnek, mert sűrűn lakott terület, csak nagy költséggel lett volna a vállalatfejlesztés céljára biztosítható. Ezért a déli oldalon elterülő és jelenleg IV. telepként nyilvántartott ingatlanokat kellett megszerezni. Ennek érdekében a vállalatnak el kellett helyezni az ezen a területen lévő MÉH telepet, mely Dorogra lett telepítve a tanács közreműködésével. A Dorog község által adományozott területen a Műszeripari Művek saját beruházásban a részükre megMelő épületet létesített. Ugyanígy járt el a vállalat az ÉM Építőipari Vállalattal is. Természetesen ezzel csak a terület használati joga lett biztosítva, a tulajdonjog rendezetlen maradt. A nagyarányú kisajátítás során alakult ki a jelenlegi IV-es telep, A Komáromi-féle ingatlan készpénz kártalanítással, az Ámon-féle ingatlan pótállamosítással, a Ferences rendház 1933 négyszögöl területű ingatlana, a rajta emelt épületekkel együtt, kézpénz kártalanítás ellenében, kisajátítás címén lett kezelésbe véve. A Tóth- és Sárgai-féle ingatlanok pedig a Műszeripari Igazgatóság engedélyével lett megvásárolva. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Megyei Tanács, a Győri Vízügyi Igazgatóság hozzájárulásával a Műszeripari Művek engedélyt kap a Major utca lezárására. Ezzel az l-es és a IV. sz. telepeket a válla495