Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A Vörös Hadsereg létrejötte, megszervezése Tatabányán és környékén

A munkásszervezetek eszméi Tatabányán jó talajra találnak. Már 1898-ban sztrájkolnak a bányászok és az uralkodó osztály minden erőszakos eszközt felhasznál a mozgalom elfojtására. A háborúk általában mindig nagyobb teljesítményt követelnek a hátországtól. így volt ez az első világháború időszakában is. Üjra visszaállították a bányákban a 12 órás munkaidőt, megtiltották a bányászoknak munkahelyük változtatását és katonai szervezetű és fegyelmű zászlóaljakba osztották őket. Embertelenül hosszú és nehéz földalatti munkájuk ellenére a legsilányabb élelmezéssel kellett megelégedniök. Az 1917-es oroszországi események még további lendületet adtak az egyébként is ugrásra kész erőknek. 1917-ben hatalmas sztrájk bontakozott ki Tatabányán, amelyet a budapesti vasasok segítettek. Ez volt az első háborúellenes sztrájk az egész Osztrák—Magyar Monarchiában. A sztrájk céljáról és lefolyásáról Varga József tatabányai bányász így nyilatkozik— 1917. márciusában kezdtünk a bérek rendezésének szükségességéről beszélni. Ezzel kapcsolatban elkészítettük a kérvényünket. Közös megbeszéléseinket Tatabányán, egy volt vendéglőben — a sorompó mellett — tartottuk. Követelésünk az volt, hogy bérnüket május 1-vel rendezzék. Ezt azonban nem téliesítettek, sőt a nagy irodán dolgozó urak az általunk kijelölt bányászküldöttséget kiutasították. Ennek következményeként másnap reggel Tatabányán az üzemi munkások sztrájkba léptek. Minden üzem leállt. A helybeli csendőrség a sztrájk kezdetét követő nap reggelén felszólította a munkásokat, a munka megkezdésére. Mivel ennek a felhívásnak nem tettünk eledet, több környező vármegyéből vezényeltek ki csendőröket a sztrájk letörésére." (hangfelvétel). A béke-tüntetésben résztvevők közül sokakat elfogtak. Varga József tatabányai bányász így emlékezik meg erről: „Engem is a tatabányai csendőrség fogdáiába vittek. Három naü múlva a nagy irodán működő rögtönítélő bíróság elé állítottak." (hangfelvétel). A sztrájkot leverik, a vezetőket halálra ítélik, majd „kegyelemből" a halálos ítéletet 10 évi fegyházra változtatják. Ugyanebben az évben háborúellenes sztráik. béketüntetés is zailott le Tatabánván, ahol a bányászok az orosz munkásosztály mellett vállalnak szolidaritást. A szemtanú így nyilatkozik: „Az ősz folyamán úira megnyilvánult a bányászok szolidaritása az oroszországi eseményekkel kapcsolatban. Azt követelték, hogy legyen az, ami Oroszországban volt." (hangfelvétel). 1918. tavaszán a magyar kormány a munkásság fenyegető nyomására kénytelen teljesíteni a bányászok évtizedes követelését: Tatabányán is megalakítják szakszervezetüket és szociáldemokrata alapszervezetüket Érnek tehát az objektív és szubjektív feltételei a bányamedencében is a forradalomnak. : A nemzetközi helyzet is a forradalom irányába fejlődik. A háború a végéhez közeledik. A monarchiában katonai lázadások robbannak ki. 1918. végén a monarchia teljes csődbe jutott. Országos sztrájkok vannak. Növekszik a szénhiány, ezzel együtt jár a munkanélküliség. Rendkívül gyenge ebben az évben a termés is. Fokozódik az infláció. A Kormány 470