Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A Vörös Hadsereg létrejötte, megszervezése Tatabányán és környékén
A VÖRÖSHADSEREG LÉTREJÖTTE, MEGSZERVEZÉSÉ TATABANYÁN ÉS KÖRNYÉKÉN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme új korszakot nyitott az emberiség történelmében. A világ elnyomott munkástömegei egyre inkább felismerték az orosz példa nyomán, hogy nyomorúságos helyzetükből csak a szocialista forradalom útján menekülhetnek. Ugyanakkor a nemzetközi reakció is mindent elkövet a fiatal szovjet állam megsemmisítésére, intervenciós támadást indítva ellenük. Ezzel párhuzamosan a forradalmi erjedés 1917. októbere után az imperialista államok hátországaiban és hadseregében rohamosan halad előre. Nagy az elégedetlenség, a sztrájkok egymást követik. Egész Európában érik a forradalom. A néptömegek számára mérhetetlen szenvedést, véráldozatot, nyomort hozó világháborúban a szembenálló erők végső erőfeszítéssel akarják kicsikarni a döntést. A központi hatalmak előtt mind világosabbá válik, hogy a háború kimenetele számunkra csak vereség lehet. Az osztrák-magyar kormány augusztus 14-én azonnali békét kért. Október utolsó napjaiban összeomlott az Osztrák—Magyar Monarchia: október 29-én Horvátország kikiáltja függetlenségét, október 28-án a prágai Nemzeti Bizottság bejelenti Csehszlovákia megalakulását és elszakadását a monarchiától, október 30-án Magyarországon polgári demokratikus forradalom zajlik le, november 13-án pedig a Károlyi-kormány képviselője Belgrádban aláírja a fegyverszüneti szerződést az antant megbízottjával- . A háborús események alakulása, a polgári forradalom létrejötte természetesen a vidéket is megmozgatta. A munkások és parasztok hatalmas lelkesedéssel fogadták az eseményeket. A tatabányai szénmedence népe is örült és sokat várt a forradalomtól. Volt oka rá! A bányák dolgozói az 1898-os bányanyitástól kezdve embertelen körülmények között tengették életüket. A MÁK RT. urai értették a módját a kizsákmányolásnak, de nemcsak magyar, hanem külföldi tőkések is hatalmas profitot préseltek ki a tatabányai bányamunkások napi 12 órás, nehéz munkájából. A MÁK RT ugyanis rövid idő alatt 12 millió aranyfrank jelzálogkölcsönt vett fel, és így francia, belga, svájci tőkések is osztoztak a magyar bányakapitalisták hatalmas hasznában. A bányavidék fejlődésével mindinkább nőtt a bányászok öntudata, elszántsága, Kialakul a proletariátus egyik fontos bázisa, a bányászság, mely keserves életkörülménvein keresztül saját nyomorát érzi a tőke „vámpír" jellegén. Ezek az objektív körülmények teszik olyan harcedzetté és öntudatossá bányászainkat. A kiszipolyozásra sztrájkkal válaszolnak. A bányák fennállása óta antagonisztikus ellentmondás van a bányatulajdonosok, bányabárók és a bányászok között. 469