Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

déliesen szenvedélyes érzésvilággal, mely rajta van az egész képen, különösen a nő arcán, fekete tüzes, mélyen ülő szemén, az ölében ülő gyermek büszke tartásán és nyílt tekintetén, a kissé kacéran feltett selyemkendőn, az érzéiües fehérséggel világító kezekben. A kép felépítése a háromszögbe való belekomponálással csak fokozza a jelenség nagyszabású voltát. Nincs semmi, ami zavarná az egységes hatást, nincs környezet és háttér, mely elvonná a figyelmet- A két eggyé váló, élesen megvilágított alak plasztikusan emelkedik ki a sötét háttérből. A Krisztus és az emauszi ifjak"

61 négyalakos kompozíció. Az alakok itt is a sötét háttérből bontakoznak ki. Ha a naturalizmuson nevelkedett közönség fenn is akadt Krisztus zöld szemén, a képpel Kernstok nagy várakozást keltett maga iránt, A kritika csak később kezdte ki, kárhoztatván szabadkőműves szellemét, „keresett ideálrombolását. '"'" Látszólag véletlenül összeverődött modell-csoportot ábrázol „Három modell"

03 című képe. A három alakot tisztán formai szempontból szerkeszti össze képén a háromszögbe való belekomponálás révén, anélkül, hogy lelki szálakkal is egymáshoz akarná őket kapcsolni. A tónus lágysága és nemessége, a női akt élő formái, a férfifejek bensősége megkapó hangulatot keltenek. A kép formai átgondoltsága mellett meleg művészi érzésről is tanúskodik, sőt ez az érzés talán túl is teng kissé s néhol a keresett lágyság benyomását kelti. A sokat sejtető kompozíció legsikerültebb alakja kétségkívül a női akt, melynek megfogalmazására a „Szerelem" óta újra meg újra visszatér. A kép, mely különösen emiékeztet Rembra-ndt sejtelmes képeire, megkapta az igen komoly összegű báró Rudits József által alapított 6.351 korona ösztöndíjat 1904-ben. Ezzel Kernstok hátatfordított a clair-obcur képeknek. Párizsban ekkorra már az impresszionizmusra való ellenhatásként kialakult az új stílus, melyet előbb neo-, utóbb anti- és posztimprésszionizmusnak neveztek el, melyre lázasan figyeltek a Párizsban tanuló magyar fiatalok is. Előbb Gauguin díszítő színpompáját csodálták meg, aztán Van Gogh természet-stilizálását, Cézane szerkezetes törvényszerűségeken nyugvó művészetét, majd Matisse stílusáért rajongtak, ki egyre nagyobb hírnévnek örvendő iskolát vezetett ezidőben. Kernstokot sem elégítette már ki a realisztikus plein-air, új megismerésekre vágyott s nagy, monumentális feladatok megalkotására. Ám látta azt is, hogy az impresszionista stílus ilyen monumentális feladatok megoldására nem alkalmas, s rájött arra is, hogy csakis a nagy dekoratív színfoltokkal vagy az összegező vonalas rajzzal dolgozó posztimpresszionizmus birtokában oldhatja meg azokat1904-ben monumentális feladatra kapott megbízást: mozaikot kellett terveznie a Léderer-palota harmadik emeleti homlokzatára.

04 Ennek 61 Krisztus és az emauszi ifjak. 1908. Olaj. Ismeretlen helyen. Egykor Kovács Frigyes tulajdona, Budapest. Először kiállítva: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903. évi Tavaszi Nemzetközi Kiállítás. 87. tételszám. Reprodukálva^ Művészet VI—1907. 164. 1. 62 Orbán Dezső: Kernstok Károly retrospektiv kiállítása a Művészházban. Élet, III—1901. II. kötet, 1532. 1. 63 Három modell. 1903. Olaj, vászon. 210 XÍ176 cm. Jelezve jobbra lent: Kernstok Károly 1903. Udvari Dezső tulajdona, Budapest. Kiállítva: München, 1905. IX. Internationale Kunstausstellung im Kgl. Glaspalast. 642. tételszám. 64 Budapest, VI. Bajza utca 42. 452