Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

még műteremfestészet, de már jól érvényesülnek benne bizonyos plen air tanulságok: a naptól kissé kivilágosodó színek, a szórt fény, mely a műteremvilágítás mellett is érezhető és bizonyos fokú levegősség, mely a szabadban való festés eredménye. Érdekes, hogy ezt követő képe, az „Agitátor egy gyár kantinjában", ezeket az eredményeket nélkülözi, viszont nem osztozik hibájában: a kompozíció gyengeségében, jól lehet ennek kompozíciója sem teljesen hibátlan. A „Szocialista agitátor" két alakjának összetartozása elég laza, formai összekapcsolása bizonytalan, pszichológiailag azonban elég jól indokolják egymást. Viszonyukban az a lélektani pillanat fejeződik ki, midőn az agitátor szavai nyomán valami fontos tény vagy kérdés mintegy sugallatra, megvilágosodik az agitáltban- A megértés vagy rádöbbenés pillanata ez, ahogy a szerszámot húzó kéz egy pillanatra megmerevül, s a fej öntudatosan fölemelkedik. Az agitátor, kinek csak feje és válla látszik, testetlenségével egy kissé amolyan szellem-alak, mindazonáltal, vagy talán éppen ezért, nagyon jól fejezi ki a sugallmazást, melynek öntudatra ébresztő hatása megkapó közvetlenséggel jelenik meg az agitált alakján. 1897-ben állította ki általános sikert arató, első nagyszabású művét, az „Agitátor egy gyár kantinjában" című olajfestményét.

24 A képben rejlő tehetséget sokan felismerték, s ami még többet jelent: sokat vitatkoztak fölötte. Különös elismeréssel nyilatkozott a képről a később konzervatív ízlésű, de komoly kvalitás érzékű Balló Ede: „A magyarok részéről semmi különleges. Igen sokat ígérő tehetség a fiatal, Párizsban tanult Kernstok Károly nevű festő. Képe: egy anarchista izgató körül, néhány erőteljes munkás a csapszék vörösterítős asztala mellett. Határozott tehetségnek tartom és igazán nem értem, miért nem neki adták a Rudich-féle 3,600 Ft-os ösztöndíjat. Nézetem szerint munkája magasan a többi pályázói fölött áll."

25 Hasonló elismeréssel nyilatkozott a képről a Magyar Hírlap kritikusa: „Kernstok... is megállítja a nézőket az ő „Agitátor a gyár kantinjában" című képével, a félmeztelen alakokkal, kik a szociáldemokráciát hallgatják. Amire a figyelmét fordította, az az akt, az izmok anatómiája, a húsok színvariációja és főképp egy skurzo, mintha az agitátor csak azért ülne ott, hogy azt a karját ebbe a skurzobe előre nyújtsa. Ez mind nem az a darabka élet, amit a művész hajszol.. De az arcok, a típusok mégis némiképp az élet karakterét tükrözi vissza és ez bíztató a fiatal piktor jövőjére, hogy aktot, húst, skurzot tudásnak fog tartani.. "

26 A sikert fokozta, hogy a tárlatot meglátogató királyt, Ferencz Józsefet is megállította a kompozíció, melvet figyelemmel nézett, s a neki bemutatott fiatal festőt megdicsérte.

27 Noha a képnek voltak gáncsolói is,

28 a dolog vége az lett hogy az állam megvásárolta a Szépművészeti Múzeum számára. 24 Agitátor egy gyár kantinjában. 1897. Olaj, vászon. 169x220 cm. Jelezve, jobhra lent; Kernstok Károly 897. Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, Budapest. Leltári száma: 1528. Először kiállítva: Országos Magvar Képzőművészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi Kiállítása, 1897. 252. tételszám. 25 Balló Ede levele Végh Gyulához. Az adatot Ybl Ervin kandidátusnak köszönöm. 26 M—H—

t.: Festők és művészek a tavaszi kiállításon. Magyar Hírlap, 1897. április 17. 5—6.1. ~~ . 27 N. N-: A király a műtárlaton. Magyar Hírlap, 1897. május 20. 6. 1. 28 h. s.: A tavaszi tárlat. Pesti Napló, 1597. április 28. 9—10. 1. 442