Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Esztergom népességének és társadalmi rétegeződésének alakulása a XVIII. sz. első felében

4—6 lovat hajtó kocsis -évi bére, ruha nélkül — — — 25,— Ft ruhával — — — . 12,— Ft Fullajtár, ruha nélkül — — — — — — — — 16,— Ft Kereskedők, fuvarosok kocsisai, ruha nélkül — — — 30,— Ft Béres, aki kocsihoz, ekéhez a keréken kívül mindent tud csinálni, ha eltartáson kívül sem földet, sem marhát nem kap, sem ruhát — — — — — — — — — 20,— Ft Béres, ha csak kapál, szánt, arat — kézműves munkához nem ért, vetés, ruha, marhatartás nélkül — — — 15,— Ft ha ruhát kap — — — 6,— Ft Szakácsnő bére — — — — — — — — 8—16,— Ft Szőlőmívesek, kapások: Metszőnek és kapásnak, ellátás nélküli napszáma •— —,20 Ft Kötözőnek _____________ _ io Ft Puttonhordozónak, trágyahordozónak — — — — —,15 Ft Kaszásnak — — — — — — — — — —,25 Ft Aratónak __________ _ 20 Ft Kévekötőnek — — — — — — — — — — —,25 Ft Ha a gazda ételt is ad, a napszámnak a felét kapják.

35 A bérek nagyságának megítéléséhez közöljük néhány cikk árszabásban szereplő árát:

36 1 font tehénhús — — — — — —,40 Ft (= 4 dénár) 1 16 latos zsemlye — — — — —,01 Ft 1 tyúk _______ _,io Ft 1 font szalonna — — — — — —,10 Ft 1 szapu liszt — — — — — 1,50 Ft 1 szekér széna — — — — — 1,50 Ft 1 pár fekete csizma — — — — 1,20 Ft 1 pár kapca, finom bőrből — — —,40 Ft 1 pár bocskor — — — — — —,25 Ft 1 ködmön ______ 2,25 Ft 1 itce sör ______ _02 Ft 1 akó esztergomi fehér bor — — 3,50 Ft A zsellérek száma a század első felében igen gyorsan növekedett. Házaik száma, a városon kívül — a mai Zalka Máté utcában s Petőfi utcával határolt területen, valamint a Tabánban — gombamódra szaporodtak. Ezek a szegényes kis putrik 10—20 Ft-nál nem voltak nagyobb értékűek.

3

' Lakóik úgyszólván máról-holnapra tengették csak az életüket, kellő gazdasági bázis hiányában. 70'%-nak szőlője sem volt, csak 12%-nak a szőlője haladta meg az 5 kapásnál nagyobb méretet. Az adóösszeírásból kihagyottak képezték a legszegényebb réteget, valószínűen valamennyien subinquilinusok. Attól függően, hogy a vagyonosabb társadalmi réteg milyen mértékben volt képes őket szolgálatukba fogadni, s számukra munkát adni, növekedett vagy csökkent a város zsellér-befogadó képessége. A korszakra jellemző nagyméretű népességhullámzás fo alanyai éppen ez a nincstelen réteg volt. 35 Villányi: Három évtized... 146—147. old. 36 Villányi: ua. 138—145. old. 37 Villányi: Három évtized:... 139. old. 398