Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A felső-bihari korú buda-ipar Vértesszőllősön

többnyire egymással keveredve fordulnak elő, és csak koptatottságuk foka, vagy patinájuk alapján lehet kísérletet tenni különválasztásukra.

4 Alig egy évtizede azonban WARREN H. S. kimutatta,

5 hogy a clactonira nem csak szilánkjai jellemzők, hanem elsősorban hasító eszközei (chopperek és chopping-tool-ok), amelyek az angliai lelőhelyeken kovagumókból készültek. A chopper és chopping-tool — szívesebben használjuk ezt a nemzetközi őskőkorkutatásban szélesen elf ogadott megjelölésüket a kissé szintelan magyar „hasító-eszköz" szakkifejezésnél — vezéreszköze a távolkeleti Csoukoutien, sohan, anyathian, tampanian stib. kultúrának

6 éppúgy, mint a fejletteb afrikai pebble-industry-knak : a fei lett kafuannak és az oldowannak.

7 Jellemző, hogy valamennyi felsorolt ipart ,,clactoni" jellegű szilánkok kísérik. Kelet- és délkelet-ázsiai, valamint indiai előfordulásai az alsó biharitól: a G/M végtől, lesfeli ebb a mind el i 1 eljegesedéstől kezdve figyelhetők meg. Ázsiában részben keveredik a szakócás marokkal, részben ..tiszta" alakjában a jégkor végéig él.

8 Afrikában a szakócás kultúrák szubsztrátuma íOlduvai. Red I. IT A

9 Amint emH+ottük, Európában — a tengermellékhez ragaszkodó korai alsópaleolit szakócás csoportoktól eltérőleg — már a mindeli interstadiális alatt elterjedni látszik a kontinens belsejében is (1. ábra). Ha Közép-Európa pebble/chopper leleteit számbavesszük, legnyugatibb előfordulásukként Achenheimet kell említeni. Itt folyóterasz löszéből, meglehetősen bonyolult faunisztikai és rétegtani kísérőadatokkal 4 BREUIL, H., Les industries éclats du Paléolithique ancien. I. Le Olactonien, Préhist. l (1932) 125—190, 5 WARREN. S. H.. The Clacton Fiant Industry: A New Interpretation, Proc. of the Geol. Assoc. 62 (1951) 107—135. 6 PEI, W. C, Notice of the Discovery of Ouantz and other Stone artifacts in the L°wer Pleistocene Hoiminid

—Bearing Sedimente of the Choufcoutien Cave Deposits. Bull, of the Geol. Soc. of China 11 (1931) 109—139.: MOVIUS. H. L., Early Mand and Pleistocene Stratigraphy in Southern and Eastern Asia, Papers Peabody Mus. Amer. Arch, and Ethn. 19/3 (1944) 125-skk.: KOENIGSWALD. G. H. R. von, Das Pleisipeän Javas, Quartär 2 (1939) 28—53. 7 WAYLAND. E. J., Rifts, Rivers, Rains and Early Man in Uganda, JRAI 64 (1934) 333—352.; ROBINSON, J. T., MASON, R. J., Occurence of Stone Artifacts with Australopithecius at Sterkfomtein, Nature 180 (1957) 521—524.; CLARK, J. D.. The Prehistory of Southern Africa, Penguin Books 1959. COLE, S., The Prehistory of East Africa, Penguin Books 1954. etc. . íí v. Ö. DERANIYÀGALA. P. E. P. The Amphitheatres of Minihagal Kanda, Spolia Zeylanica 29/11 (1961) 149—161.; BOULE, M., BREUIL, H., LICENT, E., TEILHARD DE CHARDIN, Le paléolithique de la Chine (Sjara-ossogol), Arch. Inst. Pal. Humaine, Mena. 4. (1928).; PEI, W. C, A Preliminary Study on a New Palaeolithic Station Known as Locality 15 within the Csoukoutien Region. Bull. de la Geol. Soc. of. China 19 (1939) 147—187.; ÖKLADNIKOV, A. P. Palaeolithic Sites in Trans—Baikal, Asian Perspectives 4 (1960) 157—182. 9 LEAKEY, L. S. B., Recent Discoveries at Olduvai Gorge, Tanganyika, Nature 131 (1958) 1099—1103.; HOWELL. F. C, The Villafranchian and Human Origins, Science 130 (1950) 831—844. 39