Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai vár 1569–72-ből származó alaprajza

részektől. Ezek alapján határozottan állíthatjuk, hogy a kérdéses alaprajz nem terv, hanem az épülő vár rögzítése az építkezés egy bizonyos időpontjában. Nem lehet azonban a rajz a Suess által 1577-ben felterjesztett jelentés melléklete sem, két okból: először, a leltári jelzés 1572-es, tehát korábbi évszámot tüntet fel, másodszor, ennél a jelentésnél éppen úgy nem egyeznek sem a betűjelzések, sem az elvégzett munkák, mint az 1568-asnál.

10 Nincs tudomásunk arról, hogy a király 1572-ben is kért volna jelentést Suesstől a tatai munkák állásáról, de ezt nem is tartjuk valószínűnek. A király nyilván a további költségkihatások felmérése céljából készítteti Suess-szel 1577. évi beszámolóját. Négy évvel az építkezések megkezdése után még nem lehet világos képet adni a teljes munka várható építési összegéről, így alig feltételezhető, hogy ugyanilyen célból 72-ben a király ilyen jelentést kívánt volna. Tata egyébként sem tartozott a végvárvonal elsőrendű erődítései közé, ez időben komolyabb török támadástól sem kellett tartani, így az építkezés nem lehetett olyan nagy fontosságú, hogy a király ilyen gyakori érdeklődését vonta volna maga után. Az sem látszik valószínűnek, hogy Suess, akinek ebben az időben Tata nem az egyetlen munkája, hanem szinte csak mellékes feladat a győri, komáromi vagy veszprémi építkezései mellett, az egyes közbenső állapotokról rajzokat készítsen, felsőbb utasítás nélkül. Mindezek alapján kézenfekvő, hogy az 1572-es alaprajz nem Suesstől származik. Ezzel kérdésünk első felére válaszoltunk is. Feladatunk tehát bebizonyítani, hogy a tárgyalt dokumentum Gulio Turco munkája. Turconak megbízása szerint pontosan rögzíteni kellett a várak pillanatnyi állapotát. Űtja nem tartott hosszú ideig. 1569—70-ben dolgozott a Dunántúlon, 1571-ben már Egerbe küldték az ott folyó építkezésekhez.

11 Tatán tehát az építkezés megkezdése után mintegy két évvel járt, amikor a munkák abban a stádiumban lehettek, amint azt a kérdéses alaprajz feltünteti. Tény tehát, hogy készíthette ő a rajzot a még álló középkori várról és az éppen folyó új építkezésről. Giulio Turco 1572-ben már nem élt. Rajzai minden valószínűség szerint halála után kerültek a Haditanács birtokába. Innen eredhet a rajzok 1572-es dátumozása, annak ellenére, hogy azok két-három évvel korábban készültek. 10 Faller Jenő: Suess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építkezéseiről. 12. oldal. „... a kapu bejáratát az L betűnél beboltoztattam és a bolűzatot földdel ... fedettem." 12. oldal. „... az elmúlt 76. és mostani 77. esztendőben a tó felőli A-val jelölt bástyát alapjából újraépítetettem és vízmentesen felemeltettem ... Itt a Rosenberg bástyáról van szó, amely a rajzon C betűvel van jelölve és még csak tervezett stádiumban van. 11 Pataky Vidor: A XVI. sz.-i várépítés Magyarországon. 18. oldal. 267