Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai vár 1569–72-ből származó alaprajza

Giulio Turco vándorépítőmester, akit a Haditanács azért küldött ki 1569­ben, hogy térképezze fel az összes déldunántúli vár állapotát. 5 Turco uta­zása alatt egész sor várrajzot készített. Munkájára jellemző a megbízha­tóság. A valósághoz hűen, igen gondosan ábrázolja a várak alaprajzát, feltüntetve a falvastagságokat, falszerkezeteket és a készülőben levő. vagy tervezett átépítéseket. Az általa készített alaprajzok között szerepel egy rajz Tatáról is. Gerő László „Magyarországi várépítészet" c. könyvében e rajz alapján ismerteti a tatai vár fejlődését. Könyvében megemlíti, hogy a Suess Orbán által 1572-ben készített alaprajz ugyanolyan, mint Turco 1569-ből származó rajza. 0 E szerint két teljesen hasonló rajz létezik? Nem tartjuk lehetségesnek, és ebben a két rajz azonos leltári számán kívül, 7 bennün­ket igazol a két kép összehasonlítása is. (1-2. kép) Két ennyire egy­forma stílusú, egyforma írással és azonos jelölésekkel, illetve megjegy­zésekkel ellátott rajz nem származhat két különböző szerzőtől. Nyilván­való tehát, itt nem két ember által készített „ugyanolyan", hanem csu­pán egyetlen alaprajzról van szó. Még mindig nyitott azonban a kérdés: ki a szerzője az alaprajznak? Vajon Suess Orbán terve-e, melyet a vár­építéshez készített, vagy Giulio Turco keze munkája, aki a dunántúli erősségek feltérképezéseikor a tatai várról is készített rajzot? Először a kérdés első felét vizsgáljuk meg. Igaz, hogy Suess Orbán 1568-ban felterjesztett jelentéséhez mellékelt tervrajzot, amely azóta el­veszett, de ez semmiképpen nem lehet szóbanforgó alaprajz. Egyrészt nem egyeznek a szöveg betűjelzései a rajz betűjelzéseivel, 8 másrészt alaprajzunk sokkal előrehaladottabb stádiumban ábrázolja a várat, mint ahogy arra a Suess-féle szöveg utal. Suess jelentésében csak tervezett­ként szerepelnek olyan részek, amelyek a rajz szerint már elkészültek.'' A rajzoló u. i. pontosan megkülönbözteti az építendőt a már befejezett 5 Pataky Vidor: A XVI. sz.-i várépítés Magyarországon. 18. oldal. 6 Gerő László: „Magyarországi várépítészet" (Bp. 1935.) c. könyváben a 376-ik oldalon az alábbiakat írja: „A dunántúli kapitányság várépítészeinek fáradha­tatlan vezetőjét, Suess Orbánt is ott találjuk 1572-ben. Minthogy az általa ké­szített alaprajz megegyezik az 15G9. évi Turco-félével, azért Suess sem lehetett tervezője..." 7 Pataky Vidor: „A XVI. sz.-i várépítés Magyarországon" c. munkájában a 19-ik oldalon írja: G. Turco „Dunántúli működéséről egy csomó gyönyörű rajz ma­radt ránk." Ugyanezen az oldalon jelzettként: „Ezek az alaprajzok most mind Kriegsarchiv. 1752. máj. NO 77. tetei alatt találhatók. ..." ugyancsak itt, ugyanez alatt a tételszám alatt található a Pataky által Suess Orbán rajzaként publikált alaprajz is. 8 Faller Jenő: Suess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várá­nak építkezéseiről 7. oldal. „A C-vel jelölt hegy felé az árkot kiszélesíteni és kimélyíteni." A rajzon C betű nem hegyet, hanem két építendő bástyát jelöl. 9 Faller Jenő: Suess Orbán építészeti főfelügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építkezéseiről. 7. oldal. Egyik tételként szerepel pl. a D-vel jelölt, faerődítmény és kerektorony közti kortina magasabbra emelése. Itt valószínűleg a déli kortina-falról van szó, amely véletlenül a rajzon is D-vel van jelölve, de már megvastagított fekete vonallal, tehát felépített állapotban. 266

Next

/
Thumbnails
Contents