Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai vár 1569–72-ből származó alaprajza

tó felöli oldalon épült, Zsigmond-féle kilátó-terasz létezését.

1 A rajz meglepő pontosan rögzíti a vár külső, XVI. századi olaszbástyás védelmi rendszerének ekkorra már elkészült (részleteit, sőt feltünteti a még hátralevő, tervezett munkákat. Mindebből kitűnik, hogy a rajz igen fontos láncszem a várépület történetének megismerésében. Nem közömbös tehát, hogy ki, mikor és milyen célból készítette. Az irodalomban általában Suess Orbánnak tulajdonítják a jelentős dokumentumot. Ez a megállapítás szerintünk félreértésen alapul, s ezt kívánjuk az alábbiakban tisztázni. Amikor Tatát 1566-ban, pár évvel a fenti alaprajz keletkezése előtt, visszafoglalták a törököktől, nagyszabású építkezések kezdődtek a várban, melyeket a Bécsi Haditanács végeztetett. Az építkezések irányítója 1568-tól 1586-ig Suessenpruni Suess Orbán, a Győri Építészeti Hivatal főfelügyelője volt. Suess rendkívül nagy munkabírású ember volt, hosszú időn át tartó tevékenységéről számos dokumentum maradt ránk.

2 Tudjuk, hogy 1568-ban jelentést tett a királynak a Tatán végzendő munkáikról. amelyhez mellékelte az építkezés tervrajzát és egy plasztikus modellt a várról.

3 Kilenc évvel később, 1577-ben újabb jelentést küldött, ebben részletesen felsorolta az addig elkészült és a még építendő objektumokat, várható költségkihatásukkal együtt. A szöveghez szintén mellékelt tervrajzot. Nyilván a fenti tényekből indult ki Pataky Vidor, amikor elsőként publikálta a tatai vár 1572-es keltezésű alaprajzát Suess Orbán építészeti főfelügyelő rajzaként „A XVI. sz-i várépítés Magyarországon" e. munkájában (2. kép). Tőle vette át később ezt az elnevezést Dornyai Béla, aki „Tata várának Suess Orbán-féle alaprajza 1572-ből" c. füzetében, részletesen elemezte az alaprajzot, és méltatta jelentőségét. E két munka nyomán terjedt el a köztudatban, hogy a váralaprajz Suess Orbántól származik. Abban az időben, amikor Suess a dunántúli várak újjáépítésével foglalkozott, még egy építész készített rajzokat a végvárvonal erősségeiről: 1 1962. nyarán a Tatai Városi Tanács műemléki hatósági engedély nélkül, ideiglenesen városi vízvezetéket fektetett keresztül a vár területén. Az eddig csak rajzokról ismert, ma már felszín felett nem látható pillérsor maradványai beleestek a vízvezeték tervezett nyomvonalába. Az értékes lelet megmentése érdekében Bíró Endre múzeumigazgató irányításával ásatás készült a múzeumépület és a tó felőli várfal közti területen, melynek során egy pillér teljes terjedelmében napvilágra került. A kiszabadított pillér arányai és lábazatának formai kiképzése bizonyítják, hogy az egykori tó felőli kilátó terasz, melynek létezése az 1962. évi földmunka során bizonyosodott be, Zsigmond idejében készült. 2 Dr. Pataky Vidor: A XVT. sz.-i várépdtés Magyarországon. (Különlenyomat a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvéből. I. évf. Bp. 1931.) 19. és 26. oldal. 2 Kárffy Ödön: Tata vár 1577-iki állapota. (Hadtörténeti Közlöny XIX. évf.) 137—148. oldal. Faller Jenő: Suess Orbán építészeti felügyelő 1577. évi jelentése Tata várának építkezéseiről. (Tata, 1936.) 4 Dornyai Béla: Tata várának Suess Orbán-féle alaprajz. 1572-ből. (Tata,1935.) 264