Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A Vértes hegység középkori várai
szén is megvolt. A toronytól keleti irányban húzódó védmű keleti lezárását az az észak-déli irányú fal adja, amelynek belső síkja, a farkasveremnek viszont a külső síkjával közösen egy falszorost alkot. Az alig egy ember szélességet kitevő falszorosban volt a kazamatákhoz vezető lépcsőlejáró, amelyből két lépcsőfok „in situ" még ma is látható. A kazamták eredetileg téglával voltak boltozva. A homlokzatot keskeny kilövőnyílások törik át, amelyek közül ma is a legépebb a nyugati irányba néző. A belsővár körül, — több esetben magához a vár falához épült — törökkori sütőkemencék és épített tűzhelyek maradványai kerültek elő az ásatás során. A vár déli, külső falához, — az épületnek mintegy a középtengelyében — négyzet alaprajzú torony maradványai csatlakoznak. A belsővárat és az ahhoz csatlakozó védművet még egy külső védőfal vette körül, amelynek csekély maradványai ma is láthatók. A várat támfalszerűen körülvevő bástyafal csak néhol emelkedik ma már a jelenlegi járószint fölé, homlokzatát pedig az évszázados feltöltés takarja el a szemlélő elöl. Sajnos, a feltárás erre a területre már nem terjedt ki. A gesztesi vár rövid történetének ismertetése és a vár maradványainak leírása után, kíséreljük meg most már az ásatás eredményeinek segítségével a vár építéstörténetét felvázolni. Az ezzel kapcsolatos megállapításainkat az alábbi négy pontban foglaljuk össze. 1. A belső vár alaprajzi elrendezése, valamint a grafikus stílust képviselő kőkeretek és az ásatás során előkerült Nagy Lajos címeres kályhacsempe töredéke arra mutatnak, hogy a belsővár az első emelet szintjéig az É-i homlokzathoz csatlakozó toronnyal együtt a XIV. sz közepén épül. Kapuja felvonóhidas szerkezetű volt, de nem farkasvermes, hanem pilléres megoldású lehetett. 2. A második periódusban a várat két szinttel magasítják. Erre engednek következtetni a Zsigmond-kori gótikára jellemző kőkeretek. Erre az időre tehetjük az É-i toronyhoz Ny-i irányban csatlakozó helyiségsor kialakítását. 3. A XVI. sz. első felében a gyakori török támadások szükségessé teszik a vár megerősítését. Ekkor épül a kapu előtti farkasverem, valamint az ehhez Ny. felé csatlakozó másik farkasverem is. A farkasverem áthidalása felvonóhíddal történt. Erre mutat a belsővárhoz tartozó farkasverem Ny-i falában levő kőpersely. 4. A török 1583. novemberében megkezdett építkezésének tulajdoníthatjuk a kazamatasor kiépítését, valamint ekkor kerül sor a toronytól Ny-ra levő helyiségek farkasvermekké való átalakítására. Ehhez a periódushoz sorolhatjuk még a D-i homlokzathoz csatlakozó tornyot, valamint a külső homlokzat körül elhelyezkedő kemencéket is. Vitányvár. A Vértes hegység É-i lejtőjén, Vértessomló községtől K-re áll Vitányvár romja. (6. kép.)
