Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Az esztergomi középkori pénzverde
A bérletrendszer azt jelentette, hogy a kincstár a pénzverési jövedelmet határozott bérleti összeg fizetése fejében a kamarispánnak átengedte, így tehát a kamarispán megszűnt királyi tisztviselő lenni, ellenben a királlyal szemben szerződéses üzletfél lett. Tehát a pénzverők a kamaraispánnal szemben magánjogi viszonyban álló fizetett munkásokká váltak. Az új szervezetben csak a főbb tisztviselők függtek a királytól, az alantasabb közegek a bérlők alkalmazottai voltak. 42 A hivatalos ellenőrzést a tárnokmester és az esztergomi érsek kiküldött emberei végezték az egyes pénzverőkben/' 3 A kamarabérlők működése ellen azonban általános panaszkodás támadt, s ennek nyomására IV. Béla eltávolította a bérlőket a pénzverő kamarákból, és azokat megint szigorú ellenőrzés alá helyezte. 44 A XIII. század második feléből számos adat maradt fenn, melyek az esztergomi pénzverdére vonatkoztathatók. így Ï255-ben a besztercei haspesek azon kiváltságot nyerik el, hogy a hozzájuk érkező pénzváltóknak az új pénz beváltása címén hét napig semmi hatalmuk nincs felettük. A hét nap elmúltával pedig ugyanolyan joghatósággal fognak rendelkezni, mint Esztergomban és Budán. 45 Ez az intézkedés ugyan nem utal közvetlenül a pénzverésre, de a két város (Buda és Esztergom) azonos értelmű emlegetése feltételezi, hogy a pénzverés terén is azonos volt a helyzet a két városban. 1263-ban két ízben is említve találjuk az esztergomi „pondus"-t, 46 majd 1281—1286. között néha az esztergomi márkát is. 47 Hóman megállapította, hogy ez az esztergomi márka nem volt valami külön súlymérték, hanem a budai márkával (245.53779 g) volt azonos. Nyilván a budai márkasúlyt használták az esztergomi pénzverdében is, és azért nyerhetett ugyanaz a márkasúly ott „esztergomi" elnevezést. 48 Már említettük 1259-ből a pénzverők bíróját (villicus fabrorum), majd 1264-ből megint említést találunk a pénzverők községéről. 49 Nyilvánvaló tehát ezekből az adatokból, hogy a pénzverők ebben az időben ott laktak. Még határozottabb egy 1270-i oklevél kifejezése, mely kimondottan az esztergomi pénzverők községéről tesz említést. 50 Hasonlóképpen említi egy másik 1272-ből származó oklevél is a pénzverők községét az esztergomi udvarnokok földjével kapcsolatban. 51 E három forrásadatot 42 Hóman KR 36—38. 42 Hóman MP 467—468. 44 Hóman KR 43. 45 Knauz I. 427. No. 556. 46 1263. IV. 5. ... unann maroani fini argenti cum pondere Strigoniensi ... Knauz 1. 483. No. 625. és 1263. V. 11. ... unaim marcam fini argenti cum pondere Strigoniensi... Knauz I. 487. No. 628. 47 ... 42 marchas ... in pondere Strigoniensi ... qui faciunt 53 marchas ... ad pondus Posnaniense... Mon. Vat. I/í. 10. 1. 48 Hóman MP 106—107. 49 1264 X. 14. előtt ...in vico faborum ., és .. et itur per paruum vi cum vsque viam, que vádit per medium ville fabrorum... Knauz Ï. 511—512. No. 669. 50 1270. VII. 6. ...ab una oarte Chedem, Nicolaum et Andreám, sacerdo'is ecc 1 «siairum sancti Michaelis archangeli, sancti Johannis ewangeliste et sanctorum Cosme et Damiani de villa Monethariorum Strigonien... Knauz I. 576. No. 741. 51 1272. III. 21. ... in uioo fabrorum... Knauz I. 594. No. 766. 215
