Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Az esztergomi középkori pénzverde
À XI— XII. századokban ismereteink jelenlegi állása szerint esupán egy pénzverde működött Magyarországon, és az eddig felemlített közvetett bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a XI. században feltehetőleg, a XII. században pedig minden valószínűség szerint ez az egy pénzverő a királyi székhelyen, azaz Esztergomban tevékenykedett. A XIII. század folyamán azonban megindult a pénzverés decentralizációja. 1211-ben az esztergomi és kalocsai érsek között kötött egyezmény még csupán, mint lehetőséget említi az általános és egységes magyar pénzverés megszűnését. 17 Az egyezmény vonatkozó része kimondja ugyanis, hogy a pénzverésből származó tized jövedelem kizárólag az esztergomi érseket illeti meg, akkor is, ha az egységes pénzverés helyett bármi is következne. Ugyanezt kimondja II. András ugyanezen évben kelt oklevele is. 18 Ez a szövegezés is közvetve az esztergomi pénzverésre enged következtetni, illetve arra, hogy az egységes pénzverés valószínűleg Esztergomban folyt. Ezért kellett valószínűleg hangsúlyozni az esztergomi érsek jogát, ha „másutt" is történne pénzverés az ország területén, A. decentralizáció valóban rövidesen meg is indult. 1221-ben már a csanádj egyházmegye területén működő verdéről történik említés, 1253-ból ismeretes a szerémi pénzverő kamara, 1255. óta Budán is folyt pénzverés, és ugyancsak 1255-ben a báni kamarában is megindult a pénzverő munka. Érthető, hogy egy 1262-i oklevél már többesszámban beszél a pénzverő kamarákról. 19 Az esztergomi pénzverde működésére nézve éppen ebből az időből, azaz a XIII. század első feléből ismertesek a legfontosabb hiteles adatok, melyek most már minden kétséget kizáróan igazolják az esztergomi pénzverde létezését, és egyben logikusan arra nézve is bizonyítékot szolgáltatnak, hogy korábban, amikor csak egy pénzverde működött az országban, az Esztergomban lehetett felállítva. , Az első hiteles említés 1240-ből kimondottan az esztergomi kamaráról beszél. 20 Azonban már ezt megelőzőleg 1221-bén említés van téve Gathco pénzverőmesterről, 21 és mivel ez az említés .esztergomi vonatkozású ügyben történik, valószínű, hogy ő esztergomi pénzverőmester volt. Majd 1255-ben, amikor IV. Béla felsorolja a nyulakszigeti apácák budai vámtételeit, megemlíti, hogy a vámok alól ki vannak véve az esztergomi pénzverők, míg az új pénz veresén dolgoznak a budai pénzverdében, ha feleségeikkel és családjukkal a várban tartózkodnak. Mikor pedig elkészülnek a pénzveréssel, annak utána éppúgy fizessenek vá17 1211. II. 12. előtt ... De prouentu monetae deciima pertineat ad eeclesiam Strigon.. ubicunque in Regno Vngariae cudatur. Quodsi cudi desierit generalis moneta totius Vngariae; quidquid loco generális monetae successerit, decimam habeat Steigon, ecclesia Knauz I. 198. No. 192. 18 Knauz I. 205—206. No. 205. 19 Hóman Bálint, Magyar pénztörténet 1000—1325. Budapest. 1916. 458—459., Huszár Lajos, A budai pénzverés története a középkorban. Budapest, 1958. 23. 20 1240. III. 21. ...de Camera nositra apud Strigonium... Knauz I. 336. No. 420. 21 1221. ... Gathcone, Monetariorum Regis quondam, Magistro... Knauz I. 231. No. 249. 211
