Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi középkori pénzverde

sekség jogait és kiváltságait, köztük természetesen a pisetum jogot is. Az első oklevél bevezető részében meg van említve, hogy az esztergomi érsekség az oklevélben foglalt kiváltságokat az érsekség megalapításakor az első királyoktól nyerte.

5 A másik oklevél szövege pedig azt mondja, ,,ugy találjuk, látjuk és tudjuk, hogy ezek a kiváltságok mindenkor az esztergomi érsekséghez tartoztak".

0 Az esztergomi érsekséget tudvalevőleg I. István alapította, és az ország többi egyháza fölé emelte. A XIII. századi közfelfogás szerint tehát a többi kiváltságokkal együtt a pisetum jogot is ő adta neki. Közvetlen adat nincs természetesen arra nézve, hogy az esztergomi érsekek valóban Istvántól nyerték-e el a pisetum jogot, de arra nézve sincs bizonyíték, hogy más királytól kapták volna. Minden esetre a XIII. századi közfelfogásból következtetve, ez a jog akkor már régen az esztergomi érsekek birtokában volt, és az is valószínűnek tűnik fel, hogy ha a pénzverés feletti ellenőrzés az esztergomi érsek joga és kötelessége lett, akkor a pénzverés is bizonyára Esztergomban folyt. Ugyanis, ha ez más helyen történt volna, akkor nyilván az ottani egyházi főhatóságra lett volna ruházva ez a jog. Az esztergomi pénzverde XI. századi működését tehát hiteles adattal nem lehet alátámasztani, hanem csupán feltételezni lehet az említett két valószínűnek feltűnő közvetett kapcsolat alapján. így e kérdést egyelőre végérvényesen megoldani nem lehetséges. Még a XII. századból sincsenek kétségtelen közvetett adatok az esztergomi pénzverő tevékenységére vonatkozólag, viszont ebből az időből már rendelkezünk néhány olyan közvetett bizonyítékkal, melynek nyomatékosan jöhetnek figyelembe a pénzverés itteni feltételezésénél. Elsősorban is 1127-ből ismertes az első hiteles említés Esztergomról, mint fővárosról.

7 Ezután Kálmán, illetve fia, István kora óta Esztergom bizonyíthatóan királyi székhely az egész XII. század folyamán, és már magában ez a tény igen valószínűvé teszi az itteni pénzverést. Ezekben az időkben, vagyis a királyság első századaiban egyébként Hóman megállapítása szerint is Esztergom volt az a központi hely, ahová az összes királyi jövedelmek befolytak. Megerősíti ezt Kálmán király 1100-ból való törvénye is, mely szerint minden pénzt, ami Magyarország területén összegyűlik, Esztergomba kell küldeni.

8 Sinka megállapítása szerint is ide folytak be a városok, sókamrák stb. jövedelmei.

9 Mindez Esztergom fővárosi helyzetének következménye, és úgy látszik, hogy a 5 1256. XII. 16. Knauz Nándor, Monumenta ecclesiae Strigoniensis, Strigónii I—

II. Ï874-1882. I. 571. sz. 6 1262. X.. 28. Knauz I. 473. No. 618. 7 1127. ÍL után... usque Strigonium, quae metropolis est regni illius ... Knauz I. 84. No. 56. 8 1100 ... denarios, qui per universas Ungariae partes colligunitiur, a singulis comitibus noiminatiim suib certo cribenites numero Strigonium usque festum s. Michaelis mittendos décernât. (Deer. I. Col. cap. 79.) Knauz I. 70. No.. 35. Hóman KR 33, 9 Sinka i. m.. 9—10. 14 Komárom m. múzeumok Közi, 209