Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai mésztufabánya növénylenyomatai

elsősorban edaphikus tényezőkkel magyarázható. De a Salix — Betula együttes már határozottan hűvösebb éghajlatot jelez a mainál. Ezt nem enyhíti még a Clematis vitaiba jelenléte sem. Az éghajlat csapadékosabb, kiegyenlítettebb lehetett a mainál. Júniusi középhőmérséklet alig érhette el a 15 C-t. A januári középhőmérséklet 0—+3 C lehetett. TJ a. (151 és 142 mérőpontok) A kultúrréteget fedő 7 méter vastag mésztufának a legfelső szintjében két ponton találtunk lenyomatokat. A két gyűjtési pont lenyomatait, mivel nagyon közel esnek egymáshoz, együtt tárgyaljuk: Vaucheria sp. Cratoneurum commutatum Barbula tophacea Ligustrum vulgare Salix fragilis Salix cinerea Salix caprea Gramineae Lemna trisulca Typha latifolia 86 ,, A Ti i és a T2 a között lényeges különbséget nem találtunk. Az éghajlat hosszú időn keresztül nem változott. Ezt bizonyítja a hét méter vastagságú mésztufaréteg alsó és felső szintjében megegyező növényegyüttes. III. rétegcsoport Függőleges falának képződése idején a mésztufakiválás igen gyors lehetett. Rétegződést kimutatni nem tudtunk. Csaknem kizárólag bekérgezett mohák alkotják. A legtipikusabb „didymodontolit" itt fordul elő. Lombosfa maradványait nem találtuk. A következő lenyomatokat gyűjtöttük: ' Vaucheria sp. Barbula tophacea Cfr. Abies Phragmites communis Gramineae Lemna trisulca Ebből a néhány fajból csak az Abies lehetne éghajlat jelző. Valószínűleg kiegyenlített, csapadékos lehetett az éghajlat. 16 3 jj 17 >> 5 * 13 )5 18 !J 15 5) 3 >> 1 5> 1 ÍJ 9 14 1 11 db 56