Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

kus lépő oroszlánpárok farkai szeszélyesen kígyózó palmettaleveles indákban végződnek. (8. kép). A XIII. század eiső negyedében készült ábrázolások első pillanatra elárulják, hogy keleti textilminták felhasználásával készültek.^

8 Az umbriai Folignoban a S. Maria infra portas templomban ismeretlen XIII. századi freskófestők a tanító Krisztust az apostolfejedelmekkel ábrázoló falkép alá hat, — körökkel összekapcsolt medaillont festettek, s ezekben a medaillonokban az esztergomiakhoz hasonló, csak szembenéző és kevésbé dekoratív felfogású, lépő oroszlánokat láthatunk (9. kép). Az egyházi témájú freskókról az olasz kutatás megállapította, hogy bizantinizáló jellegű, az oroszlános falkép viszont perzsa szövetet utánoz. A folignoi falképen az oroszlános korongok fölött nem palmettás friz fut végig, hanem gyöngysordíszes metopékba vannak beágyazva. A folignoi freskókkal közeli rokonságban állnak a chartresi székesegyháznak egyik déli, Szt. Kelemenről elnevezett mellékkápolnáját díszítő, 1200 körül készült festmények oroszlánjai, amelyeknek az esztergomi freskókkal való rokonságára legújabban hívta fel a figyelmet Entz Géza.

40 Különösen szembetűnik, hogy az oroszlánok két sorban olyan palmettás keretelésű korongokban jelennek meg, mint Esztergomban, bár ..a. poncolásra emlékeztető gyönqysordíszítésnek, mely Esztergomban oly kitűnően érvényesül, Chartresben nvomát sem találjuk."

41 Paul Deschamns. aki a chartresi oroszlános freskót francia és spanvol analógiákkal együtt közli, szintén a keleti textilművészet hatását állapítia meg.

4! Deschamos azt az adatot idézi, amely arról szól, hogy Hambaud auxerrei püspök (1087—1115) székesegyháznak — többek közt — olyan szövetei is ajándékozott, amelvet zöld korongokban sokszínű oroszlánok ékesítettek.

43 Entz Géza szerint a chartesi festménv textileredete még az esztergomiénál is világosabban kitűnik, h\szen a kétsoros elrendezés által szinte az az érzésünk, mintha a falat szövet borítaná.

44 Egy másik olaszországi emlék a szicíliai palermói Capella Palatina mennyezetfestménye, ahol szintén megjelenik a heraldikus jellegű oroszlán, ez a falkép azonban közvetlenül az izmailta művészet körébe tartozik.

45 38 Grabar, I. E. — Lazarev, W. N., i. m. 306m 284, 285 képek. 39 Toesca, P. Storia delű'arte italiana. I. 11. Medioevo, Torino, 1927, II. 1042, 51. jz. ÏXIII. századi emlékek közt idézi), viszont Co (lasanti) A. „Foligno" in Enc. It. XV. 1932. 605 szerint: ,jgnoti freseanti lavoravano prima di mille". 40 Emtz G., im. 5 skk. I. t. 1. 41 Uo. 5. 42 Deschamps, P., Les fresques des cryptes des chatédrailes de Chartres et de Chartres et de Clermont et l'intiation des tissais dans les peintures murales. Fondation E. Piot. Monuments et Mémoires, 1056. 91—106; v. ö. Entz G. i. m. 6. 43 Desehamps, P. i. h. főként 97., Entz G., i. m. 6. o. 2. j. a vonatkozó szöveg: „unum (sc. pallium) viridis coloris leonibus multicoloratis circumrotatis

..." 44 Entz G., i. m. 6. 45 Monneret de Villard U., Le pitture musulmane al soffitto della Capella Palatina in Palermo. Roma, 1950, 147—150, képek). 10» 147