Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

palástra,

30 Ezen a paláston, amely eredetileg II. Frigyesé volt, kétoldalt egy-egy életfa előtt tevéket marcangoló oroszlánokat láthatunk.

31 A legújabb kutatás

32 hangsúlyozza ezeknek az ábrázolásoknak szimbolikus jellegét, kapcsolatát a győzedelmes király hatalom gondolatával. Ez a hatalmi politikai tendencia érvényesül olyan ábrázolásokon is, ahol az uralkodót oroszlános korongokkal ékesített díszruhában ábrázolják. Érdekes példa erre a bizánci művészetből, a XI. századból Nikephoros Botaniates császárt ábrázoló miniatura, amelyen a trónon ülő uralkodó ruháján — az esztergomi freskókhoz hasonló címerszerű kompozícióban — három összekapcsolt medaillonban egymásnak háttalálló oroszlánok láthatók. De az esztergomi freskók eredete és jelentősége szempontjából még érdekesebb egy bulgáriai freskó. A bojanai kolostortemplom 1259-ben készült egyik falképén sebastokrator Kalojant és nejét, Desislavat látjuk; Desislava ruháján gyöngysorszerű dísszel éles korongokban két-két egymással háttalálló, de szembefordított fejjel ábrázolt oroszlán jelenik meg, közöttük az életfával.

34 (7. kép). Hasonló oroszlános díszruhákat nemcsak festményekről ismerünk, de kettő közülük fenn is maradt. Az egyik a halberstadti dóm kincstárának dalmatikája: több csíkban egymás alatt álló korongokban oroszlánokkal díszített. Ezek a lépő oroszlánok hasonlóan az esztergomiakhoz, antagonisztikusan vannak elhelyezve, csak az az érdekes különbség, hogy az oroszlánok ellenkező irányba lépnek, csak a fejüket fordítják vissza egymás felé.

35 Azt is figyeljük meg, hogy az oroszlánok sörényének stilizálása mennyire hasonlít az esztergomiakéhoz. A másik oroszlános díszruhát a hamburgi Kestner múzeumban őrzik. Ezen a selyemszövetből készült darabon (sajnos, ez az emlék csak hiányosan maradt fenn) a felirat is bizonyítja, hogy királyi műhelyben készült. (OPERATUM IN líEGIUM ERGASTERIUM)

36 Mindezeken a királyi, illetve fejedelmi ruhákon szereplő oroszlánábrázolásokra jellemző az erősen dekoratív irányzat, különösen a test megvékonyítása s a nyak könnyed hajlása. 30 László Gy.: Szt, István Emlékkönyv. III. 554. 5. jz. 31 Színes képét 1. Hauttmann, M. Die Kunst des frühen Mittelalters, Propyl. Kunstgesch. VI. XXXIX. tábl. 32 Deér L,., Der Kaiserornat Friedrichs II. Benn. ser. II. fasc. II. 1952. 69. skk. 33 Falke, O. idm. II, 222. kép. 34 Színes képét 1: Filov: Early bulgarian Art. Bern, lôl'9. I. tábla, Schweinfurth Ph. Byzanz in der Mamumenitalmalarei des Südostens, Illustrierte Zeitung, Leipzig, Weichnanohten, 1942. 64. 1. 35 Deer J., id. m. 70. 1. 36 Deér J., id. na. 70 1. különösen 73. jz. Érdekes díszruhát visel Alexis Apokavkos a párizsi Bibliothèque Nationale-ban őrzött, 1345 körül készült Hyppökrates kódex egyik miniatúráján (Cod. gr. 2144, 11.): ruháját korongokba foglalt, egymással háttal fordult oroszlánok díszítik. Lazarev, V. N., Isztorija vizantijszkoj zsivopiszi. II. Moszkva, 1948. 326. tábla. Hasonló díszítés egy magyarországi románkori bronzkorongon is szerepel (a győri múzeum őrzi) Gerevioh Tibor szerdnit (i. m. 202, XXXXXII, t. 3) az életfától kétoldalt ágaskodó oroszlánok motívumát keleti szövetek közvetítették, - hasonlóan az erdélyi templomok timpanonjain szereplő ábrázolásokhoz. 444