Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

indás körkeretben jobbfelé lépő oroszlánt látunk. Az oroszlán testének finom kígyózó vonala, amelynek ritmusa a felemelt farkvonalban végződik, a fej háromnegyed profilú beállítása, a mögötte álló stilizált fa (életfa), mind olyan művészi elemek, amelyek meglepően hasonlítanak a több mint félezer év múlva készült esztergomi freskóhoz. Bár az arcuk különböző, de még a lábuk stilizálásának módjában is találunk rokonvonásokat. Persze — mint ezt a Sarre által felhozott példák is

20 elárulják, — a szaszanida perzsa plasztika — még a kődomborművek is! — egyes dekoratív ábrázolásokban a textilművészet hatását mutatják, s éppen ezért nagyon is valószínű, hogy ennek a leningrádi ezüsttálnak (amely Klimovából, Szolikamszk körzetéből származik) a kompozíciója textileredetre vezethető vissza. Falke párhuzamba is állítja ezen az ezüsttálon szereplő kompozíciót egy VI. századi bizánci textil hasonló ábrázolásával.

21 Meg kell jegyeznünk, hogy a kompozíció virágkeretezése szintén textilízlésre vall, s nem érdektelen arra gondolnunk, hogy a szaszanida hatásokat tükröző egyik nagyszentmiklósi kancsón a sast itató Ganymedes, illetve Anahita vagy Szórna alakjai olyasfajta háromlevelű palmetákkal ékes keretben jelennek meg,

22 mint amilyen az esztergomi oroszlánokat is körbefogja. Sajnos, az ábrázolás alakulásának vonalát az emlékanyag hiányos volta miatt nem tudjuk töretlenül nyomonkövetni. Azonban a gazdag X—

XII. századi bizánci textilanyag segítségével sikerül közelebbi mintaképeket is találnunk. Az évszázadok távlatait összekapcsolni persze nem könnyű feladat, s a hiátusokat csak úgy hidalhatjuk át, ha az iparművészet fejlődését a gazdaságfejlődés egészének tükrében vizsgáljuk. A későantik orientális és a koraközépkori selyemipar és kereskedelem fejlődésére vonatkozó sokszínű anyag figyelembevételével legutóbb N. Pigulevszkája

23 rajzolta meg a bizánci textilipar világgazdasági jelentőségét, s rámutatott a bizánci selyemkereskedelem sokirányú útjára Közelés Északkeleten. Világosan láthatjuk kutatásai nyomán, hogyan kapcsolódik bele a bizánci textília Perzsián át Indiáig, délen Arábiáig és Ethiopiáig, s a Földközi tenger vidékének világkereskedelmébe. Ez a gazdasági alap magyarázza a motívumok vándorlását, s teszi érthetővé a szaszanida perzsa motívumok továbbélését és újjászületését Bizáncban, a textilművészet virágkorában, a X—

XII. században. Már említettük, hogy Gerevich Tibor is utalt az esztergomi freskók és a X., ül. XI. századi bizánci csá20 Sarre, Fr.; Die Kunst das alten Pensien, Berlin, 1925. 94. Kép. Taq is Uustan, relief (v. ö. 95. kép. -selyemszövet.) V. ö. még ua. Erzeugnisse islamischer Kunst. II., 1909, 11 skk. griffes, egyszarvus, elefántos szelzsuk 'textil, az aacheni elefántos szövet utánzata! 21 Falke, O.; Kunstgeschichte der Seidenweberei. Berlin, I. 1913. 147. ábra (ezüsttál, 88. ábra textil). 22 Képét: Mavrodinov N. A nagyszentmiklósi ősbolgár kincs —

Le trésor protobulgare de Nagyszentmiklós, Arch. Hung. XXIX. 1943. XI—XIII. táblák. 23 Pigulevszkája, N.; Vizantija na putja v Indiju. Moszkva—Leningrád. 1951. 184. skk. 139