Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

tének elképzelésének „az eddiginél fokozottabb mértékben kell számolnunk a sátorlakó magyarság keleti szőnyegkészletével." „Radocsay is — Gerevich Tiborral egyetértve — a bizánci eredet mellett száll síkra, s hangsúlyozza egy 1000 körüli sensi szövettel való motívumbeli kapcsolatot, sőt egyéb textilanalogiákat is idéz. A magyar művészettörténet új kézikönyvében Dercsényi Dezső írt az esztergomi oroszlános falképekről, megállapítván, hogy motívumuk a bizánci szőtteseken — a királyi kincstárak féltett kincsein — már századokkal korábban előfordul. Lehet — folytatja Dercsényi, — hogy ilyen szőtteseket használtak falak díszítésére, s hogy ezt akarta utánozni az olcsóbb falfestés. De az is lehetséges — teszi hozzá a korábbi feltevések nyomán a szerző, — hogy az Árpád-kori címert reprodukálta itt a festő, mert Imre idejében, 1202-ben spanyol mintára a királyi pecséteken hasonló oroszlán ábrázolások tűnnek fel.

0 Királyi címeroroszlánoknak véli az említett esztergomi freskókat Györffy György is, aki szerint ezeket az ábrázolásokat „Az Anonymus Gestájában szereplő 7—7 vezér jelképének kell tartanunk, s Anonymus hatására vezethetünk vissza."

7 Legutóbb Entz Géza bővítette igen értékes adatokkal a szóbanforgó freskók külföldi kapcsolatairól és hazai típusbeli analógiáiról szóló ismereteinket,

8 e tanulmány eredményeiről azonban — mivel ő e sorok írójának korábbi megfogalmazású kéziratos tanulmányát is felhasználta — később szólok. ; Azért foglalkoztunk részletesebben az esztergomi oroszlános freskókra vonatkozó véleményekkel, mert az a benyomásunk, hogy a látszólagos rokonvélemények közt is figyelemreméltó különbségeket is találhatunk, s éppen ezért a magyar dekoratív festészet egyik legkorábbi emlékének genezisét csak akkor állapíthatjuk meg a lehetőségekhez képest megközelítő pontossággal, ha a felvetett problémákat történeti fejlődésében vizsgáljuk. Természetesen azt is állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy a szóbakerült képtípus alkalmazásában milyen politikai, társadalmi tényezők játszanak döntő szerepet. Az a meggyőződésünk ugyanis, hogy az eddigi kutatás az esztergomi oroszlános korongoknak főként csak az uralkodói címerekkel való kapcsolatára figyelt, de figyelmen kívül hagyta — László rövid utalását kivéve — a kompozíciónak más felhasználását, p. o. a viselettörténetileg jelentős emlékeken az uralkodói öltözeteken. Mielőtt azonban ez utóbb jelzett problémát bővebben vizsgálnánk, előbb szemügyre kell vennünk az ábrázolás technikájának eredetét és kompozíciójának kialakítását. A technikai eredetet illetően első pillantásra szembetűnik, hogy az egész megoldás vonala s dekoratív jellege, a medaillonok kivitelezésének módja jellegzetesen textilmintákra utal. Rég 6 Dercsényi. D.: A román ..stílusú művészet fénykora c. tanulmányában „A magyarországi művészet a honfoglalástól a XIX. századig c. műben 3, (Bp. 1964.). 7 Györffy Gy.: Századok, 92. évi 1958. 605., v. ö. még un, 53 6. kép. 8 Entz Géza: Annales Stiigonieinseis: Esztergomi Évliapjai, I. I960. 5—10, I—

IV. t. 9 P. o. Strzygowisiki, J. Asiens bildende Kunst, Ausburg, 1930. passim. m