Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

A tatai mésztufabánya növénylenyomatai

Alnus sp. 1 5) Quercus cfr. pube?;cens 26 55 Quercus petraea 9 »J Quercus robur 63 55 Cfr. Quercus sp. 33 55 Carex elata 2 55 Gramineae 8 JJ Phragmites communis 10 55 Typha latifolia 2 55 409 „ A maradványok változatos növényegyüttesre utalnak. Valószínűleg több élőhelyről, több növénytársulásból származnak lenyomataink. Elsősorban a lelőhelytől Ny-ra eső Kálváriadomb sziklás oldalán és annak also részén létrejött társulások jöhetnek számításba. A mogyoró ezen a részen állományképző lehetett, amit a lenyomatok vertikális és horizontális elterjedése bizonyít. A déli, DK-i sziklás oldalon a mai karsztbokorerdőhöz hasonló társulás alakulhatott ki. Valószínűleg innen származnak a melegkedvelő fajok, (Celtis, Cornus, Rhamnus, Quercus, Biota). A többi faj a források közvetlen közelében, (vízi fajok), vagy a mai Nagy tó Jhélyén lévő mocsár szélén élhetett, (Quercusok, Acer, Ulmus). Az éghajlat a mainál valamivel melegebb lehetett. Júliusi átlag: 20—24 C, januári átlag 2—4 C-ig. Ti e. (136 számú mérőpont) A réteg vízszintes kiterjedése nem nagy, kb. 5 m. Az itt talált fajok a következők: Cfr. Equisetum sp. Peplis portula Acer campestre Cfr. Acer sp. Rhamnus catharticus Cornus sanguinea Lonicera nigra Lonicera sp. Ligustrum vulgare Ulmus campestris Corylus avellana Cfr. Quercus sp. Quercus robur Cramineae Typha latifolia 50 „ Uralkodó növény az Acer campestre, amelynek mennyisége eléri a 60%-ot. Ez a számadat azonban nem lehet reális, mert csak ötven darab lenyomatot találtunk. Ebben az esetben nem lehet biztosan eldön1 db 2 55 30 55 1 55 1 55 o ÍJ 55 1 55 1 55 3 55 1 55 2 ,, 2 55 1 „ 1 55 1 55 13