Kiss Vendel: Thatha Arx Regia. A tatai vár metszetábrázolásai a XVI - XVII. Századból (Tata, 1998)

egymásutániságát ábrázolva beszéli el a vár visszafoglalását. A képen a vár valamennyi lényeges eleme szerepel, köztük olyan részletek is jól megfigyelhetők, melyek más várábrázolásokon nem (a várkastély kaputornya és vizesárka). Szembetűnő, hogy a készítő felcserélte a vár északi bástyájának (Kecskebástya) és a rondellának a helyzetét. Hasolóképpen feltűnő a környezet ábrázolásának teljes hiánya. Mindezek alapján feltételezzük, hogy a mester nem vizuális előkép, hanem leírás vagy elbeszélés alapján dolgozott. Georg Houfnagel rajza alapján készült az egyik legigényesebb Tataábrázolás, melyet 1617-ben adtak ki (kat. 8.). A korabeli felmérésekkel összevetve, a vár védműveit ez a kép adja vissza leghitelesebben. A palota rajza itt sem megbízható, a támpillérek helyén árkádsor látható. Nem tűnik lehetetlennek az az értelmezési lehetőség, hogy a művész a palota tóra néző, reneszánsz, pilléreken nyugvó teraszát kívánta bemutatni s ezért itt megfordította az épületet a rajzon. A kép a perspektíva, a kompozíció és a kivitelezés szempontjából művészi igénnyel készült. Későbbi átdolgozása is ismert. A tatai vár ábrázolásainak - felsorolásszerű - számbavétele a XVIII. században történt meg először. Az 1782-ben Pozsonyban megjelent Ungarische Magazin című munka 6 ábrázolást ismertet, megadva a metszetek címét, és azon szerzők nevét, akiknek műveiben ezek a lapok megtalálhatók. Majd száz évvel később, 1880-ban adták ki Bubics Zsigmondnak a Magyar Nemzeti Múzeumban megtalálható, magyarországi várak és városok metszetábrázolásait összegyűjtő könyvét. Tata váráról 8 metszetet közölt, cím, lapméret, és a kiadó megjelölésével. A fellendülő helytörténetírás érdeklődését jelezte Nácz Jánosnak a Vértes-vidék várait ismertető tanulmánya, melyben 6 Tata-metszet reprodukciója és rövid leírása szerepelt. Nácz megemlítette azt is, hogy a vár képét "különféle alakban" harmincnál több német, olasz, latin nyelvű régi nyomtatványban látta. A Foster és Gerecze által szerkesztett és összeállított Magyarország műemlékei című mű második kötetében is történik említés a vár ábrázolásairól. Tíz olyan XVII. századi kiadvány címét említik, melyben megtalálható a vár képe. Ezen művek mellett a századfordulótól kezdve több olyan könyv, tanulmány jelent meg, amelyek Tata-ábrázolások reprodukcióit vagy rövid leírásait tették közzé. Dornyai Béla, Tata történetének jeles kutatója 1936-ban jelentette meg "Régi tatai várképek" címmel ikonográfiái tanulmányát. A tanulmány és az 1938-ban megjelentetett pótlás összesen 40 különféle ábrázolást (metszet, fotó, képeslap, éremkép, stb.) ismertet, számos reprodukcióval. A 40 képből 23 volt metszetábrázolás, melyeknek részletes, magyarázó leírását adta. Az előző 8