Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

Tata a xii. században A 15 éves háború, a kezdeti remények után egyre inkább a küzdő feleket csak kimerítő, de eredményt egyik félnek sem hozó összecsapássá vált. A hosszú háborúban elnyomorodott s reménye­iben csalódott országban a XVII. század elején új küzdelem kezdő­dött — nem a török, hanem a Habsburg kormány ellen. A Bocskai István vezette, a Habsburg kormányzat törvénytelenségei miatt ki­robbant háború gyorsan teret nyert. 1605 tavaszán Bocskai hadve­zére, Némethy Gergely hajdúkapitány, seregével már a Dunántú­lon is megjelent. A végek katonasága szinte mindenhol kaput nyit, és csatlakozik seregéhez — Tata sem kivétel. Az év végére a királyi csapatok ellentámadása kiszorította Bocskai hajdúit a Dunántúlról, és a végvárak katonasága visszatért a király hűségére. Forgách Mik­lós tatai kapitány és vitézei egyetlen kivételként a szabadságharc végéig Bocskai hűségén maradtak. Az 1606-os szőnyi békét követő 15 évben Tata nem szerepel hadieseményekben. Kevés és cseppet sem szívderítő eseményekről van tudomásunk. 1608-ban leváltot­ták a vár kapitányát Balogh Pétert azzal a váddal, hogy összeját­szott a törökkel. Az 1618-as pozsonyi országgyűlésen pedig a ma­gyar rendek panaszkodnak a tatai német kapitány jogsértései miatt, s követelik, hogy újra magyar kapitány neveztessék ki a vár élére. A növekvő rendi és vallási sérelmek által keltett elégedetlen­ség Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-es hadjáratával kap tá­mogatást. A Dunántúlra 1620 szeptemberében érnek a fejedelem hadai. Haller György és Fekete Péter 3000 katonája előtt önként nyit kaput Pápa, Veszprém, Palota és Tata vára is. „Minket az változásra nem prédának, avagy ragadománynak való örülésünk sem pedig valaki jószágára való aspirálásunk és vá­gyódásunk kényszerítőit, hanem nemzetségünkhöz való igaz sze­retetünk, hogy azokkal országunk szabadságának igazságának ol­talmazásában és helére való állításában, sőt ki legnagyobb hitünk­nek igaz és szabados vallásában egyetérsünk", fogalmazták meg a végváriak csatlakozásuk okait. Ez idő tájt Bethlen hűségén 200 pus­kás gyalogos és 200 lovas szolgált a várban. Egészen az 1622-es ni­kolsburgi békéig Bethlené a vár — ekkor kerül vissza a király kezé­re. Jelentős hadieseményekben ezután egészen a század végéig nem szerepel a tatai vár. Érdekessége miatt megemlítenék egy epizódot Tata történeté­ből, melyet a török világutazó Evlia Cselebi jegyez le munkájában. 25

Next

/
Thumbnails
Contents