Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

Tata a xii. században A 15 éves háború, a kezdeti remények után egyre inkább a küzdő feleket csak kimerítő, de eredményt egyik félnek sem hozó összecsapássá vált. A hosszú háborúban elnyomorodott s reményeiben csalódott országban a XVII. század elején új küzdelem kezdődött — nem a török, hanem a Habsburg kormány ellen. A Bocskai István vezette, a Habsburg kormányzat törvénytelenségei miatt kirobbant háború gyorsan teret nyert. 1605 tavaszán Bocskai hadvezére, Némethy Gergely hajdúkapitány, seregével már a Dunántúlon is megjelent. A végek katonasága szinte mindenhol kaput nyit, és csatlakozik seregéhez — Tata sem kivétel. Az év végére a királyi csapatok ellentámadása kiszorította Bocskai hajdúit a Dunántúlról, és a végvárak katonasága visszatért a király hűségére. Forgách Miklós tatai kapitány és vitézei egyetlen kivételként a szabadságharc végéig Bocskai hűségén maradtak. Az 1606-os szőnyi békét követő 15 évben Tata nem szerepel hadieseményekben. Kevés és cseppet sem szívderítő eseményekről van tudomásunk. 1608-ban leváltották a vár kapitányát Balogh Pétert azzal a váddal, hogy összejátszott a törökkel. Az 1618-as pozsonyi országgyűlésen pedig a magyar rendek panaszkodnak a tatai német kapitány jogsértései miatt, s követelik, hogy újra magyar kapitány neveztessék ki a vár élére. A növekvő rendi és vallási sérelmek által keltett elégedetlenség Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-es hadjáratával kap támogatást. A Dunántúlra 1620 szeptemberében érnek a fejedelem hadai. Haller György és Fekete Péter 3000 katonája előtt önként nyit kaput Pápa, Veszprém, Palota és Tata vára is. „Minket az változásra nem prédának, avagy ragadománynak való örülésünk sem pedig valaki jószágára való aspirálásunk és vágyódásunk kényszerítőit, hanem nemzetségünkhöz való igaz szeretetünk, hogy azokkal országunk szabadságának igazságának oltalmazásában és helére való állításában, sőt ki legnagyobb hitünknek igaz és szabados vallásában egyetérsünk", fogalmazták meg a végváriak csatlakozásuk okait. Ez idő tájt Bethlen hűségén 200 puskás gyalogos és 200 lovas szolgált a várban. Egészen az 1622-es nikolsburgi békéig Bethlené a vár — ekkor kerül vissza a király kezére. Jelentős hadieseményekben ezután egészen a század végéig nem szerepel a tatai vár. Érdekessége miatt megemlítenék egy epizódot Tata történetéből, melyet a török világutazó Evlia Cselebi jegyez le munkájában. 25