Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

lyek közül egynek (ismeretlen szerzőtől) tatai vonatkozása is van. A tervezet egy Esztergom és Buda ellen indítandó támadást tanácsol, ugyanakkor a török kézen lévő Győr semlegesítéséhez szükségesnek tartotta Tata várának visszafoglalását is. Az 1595 nyarán Komáromnál gyülekező királyi sereg fővezére, Mansfeld gróf is az említetthez hasonló terv szerint cselekedett. A magyar huszárok tavasz óta nyugtalanították a tatai törököket, állataikat elhajtották, foglyokat ejtettek és sokat levágtak közülük. 1595 júniusában a tatai bég szolgája is foglyul esett, akinek vallomásából Mansfeld megtudta, hogy a bég segítséget kért a fehérvári pasától, de onnét csak azt a választ kapta, hogy megtámadtatása esetén, kétnapi ellenálás után, az elérhető legjobb feltételek mellett feladhatja a várat. E hír vétele után döntött Mansfeld úgy, hogy Tatát még Esztergom ostroma előtt visszafoglalja, s a sikerekben bízva kéri Pálffy Miklóst (a 15 éves háború legsikeresebb magyar katonáját), csatlakozna hozzá 600 huszárjával. A Mansfeld és Pálffy vezetése alatti erők június 29-én Komáromból Tatához vonulnak, és másnap végig a várat ostromolják. Vagy a szolga hazudott a várőrség helyzetét illetően, vagy a felvonuló erők voltak elégtelenek, mert Pálffy félve attól, hogy a sokkal fontosabb Esztergom visszafoglalása késedelmet szenved, az ostrom beszüntetését javasolta. Mansfeld ezért visszavonult Komáromba, majd július elsején egy közel 40000-es sereg élén vonult Esztergom alá, melyet hosszú ostrom után elfoglalt. E jelentős siker után, az 1596-os évben valószínűleg újabb kísérletet tettek volna a királyi csapatok Tata visszafoglalására, de ez évben a hadműveletek súlypontja Eger vidékére tevődött át, s így Tata még egy évig török kézen maradt. 1597 tavaszán aztán Pálffy Miklós elérkezettnek látta az időt, hogy elégtételt vegyen magának korábbi kudarcáért. Tata visszafoglalásáért indított vállalkozása egy nagyszabású terv része, melynek végcélja Győr visszaszerzése, első lépése a Győrt Budával összekötő vár elfoglalása, mellyel elvághatja a Győrt védők utánpótlását. Az akciót a komáromi, újvári és esztergomi helyőrségek katonáinak egybehangolt tevékenységével tervezte végrehajtani, rajtaütésszerűén. A váratlanság hatását Pálffy egy új fegyver, a petárda használatával kívánta fokozni, melyet az év tavaszán Johann Bernstein hozott az országba. A kor történetírója Istvánfíy Miklós, a következőket írja róla: „A francia és belga csaknem irtásig 17