Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

A XVI. század végén a törökökkel vívott kisebb összecsapások szinte észrevétlenül nőnek át egy hosszantartó, nagy háborúba. Ez a háborús időszak Tata hadtörténetének legmozgalmasabb időszaka. 1593 őszén Szinán nagyvezír, Dunántúlra vezetett hadjárata során elfoglalja Veszprém és Palota várakat. Palota elfoglalása után haditanácsot tart, ahol felmerül a hadjárat folytatásának (Tata elfoglalásának) terve. A királyi seregek fővezére. Mátyás főherceg, félve egy esetleges tatai ostromtól, jelentős sereget táboroztat a vár mellett. Szinán végül az idő rövidsége (a török Kászim napján, október 28-án túl, nem folytatott hadműveleteket), és a Tata mellett táborozó királyi sereg miatt lemondott az ostromról és elvonult téli szállásra. 1593—94 telén a végvári hadak, Pálffy Miklós vezetésével, jelentős sikereket érnek el, 1594 májusában pedig a császári sereggel együtt megkezdik Esztergom ostromát. A védők kemény ellenállása miatt az ostrom elhúzódott, a nyár elején aztán megjelent a hadszíntéren Szinán vezír is. A nagy török sereg közeledése miatt megszűnt Esztergom ostroma. A nagyvezír, Esztergom felmentése után, Győr elfoglalását határozta el. A Győr felé vonuló 80000-es sereg július 21-én ért Tata alá. A várat 170 magyar és 150 német katonájával Paksy György kapitány védte. Kétnapos ágyúzás után a vár erősen megrongálódott, a Komárom mellett táborozó királyi sereg pedig nem segített a védőknek. Paksy György ezért a harmadik napon Istvánffy szerint: „inkább élete mint dicsőségének akarván kedvezni az őrség által is sürgetett feladásba szabad elvonulhatás alatt beleegyezett mire Szinán könnyen reá állt." A vezír a falakat kijavíttatta, élére béget nevezett ki, majd tovább vonult Győr alá, melyet, mivel a királyi sereg itt sem segített a védőknek, kéthónapos ostrom után elfoglalt. A várak elvesztése miatt a hadvezetés a védőket tette meg bűnbaknak. Erről Thurzó György egy leveléből értesülhetünk: „Az szegin végbelieket, az kik az töröknek kezekben adták a várakat... szegényeket úgy mind tattaiakat, beszperimieket és szén martoniakat hítlenné tették és halálra ítélték." Ez a sors jutott Paksy György tatai kapitánynak is, ám az elítéltnek végül megkegyelmeztek. A haditanács a török sikerek ellensúlyozására nagyszabású ellentámadást tervezett az 1595-ös évre. Több tervezet született, meA vár a 15 éves háborúban 14