Kiss Vendel: Végvári élet Tatán. Kuny Domokos Megyei Múzeum, Tata. Kiállítás a tatai várban. 1992. október – 1993. április.

sát szabta feltételként a békéhez. A nyolcéves török megszállás azonban bebizonyította a vár fontosságát Bécsben. A tatai török őrség állandó rajtaütéseivel nyugtalanította Komárom és Győr környékét. Az 1566-ban Palota alatt tartott haditanácskozáson is a török portyák okozta kárral érveltek visszafoglalása mellett. A vár tehát királyi kézen maradt az 1568-as drinápolyi béke megkötése után is, sőt lerombolása helyett megerősítéséről dönt az Udvari Haditanács. Az 1568-at követő hosszabb békeidőszak lehetőséget biztosított a végvárrendszer — a Haditanács által irányított — szervezett kiépítésére és korszerűsítésére. Tata ez időben kezdődő jelentős megerősítése is e folyamat része. Ahhoz, hogy az új építkezések jelentőségét kellőképpen fel tudjuk mérni, egy rövid kitérőt kell tennünk, s megnéznünk, hogyan alakult a vár építésének története. A már Bonfini idézetéből is ismert négy saroktornyos, kettős fallal és árokkal megerősített kastély a XVI. század elejére korszerűtlenné vált. Vékony falai nem védtek az ágyútűztől, kis alapterülete nem tette lehetővé jelentősebb őrség és tüzérség elhelyezését. Megerősítése 1526 vagy 1529 után kezdődik meg, valószínűleg sövényfonatos palánkerődítés formájában. DNY-i és ENY-i oldalához újabb védőfalat húztak, az új fal DNY-i sarkára pedig egy, a tüzérség elhelyezésére alkalmas kerek bástyát, úgynevezett rondellát építettek. Az új kaput toronnyal erősítették meg, s egy széles vizesárkot is húztak a falak köré. A vár 1543-as elfoglalását ábrázoló miniatúra az ily módon megerősített Tatát ábrázolja. Az 1543 utáni újjáépítés valószínűleg ugyanezen minta szerint történt. A nyolcéves megszállás alatt a törökök is építkeztek Tatán, de nincs bizonyíték arra, hogy a fennálló falak javításán túl új védműveket emeltek volna. A Haditanács megbízásából, a korszak neves katonája, Nicolaus Salm vezetésével 1568-ban egy bizottság szemlélte meg a várat. Jelentésükben a várhoz közel fekvő dombok, valamint az épületek alapját alkotó szikla kis alapterülete miatt nem tartották Tatát alkalmasnak arra, hogy hosszabb ostromot is kiálló erősséggé lehessen kiépíteni. A török portyák feltartóztatásában játszott szerepe miatt azonban a bizottság szerint „nem kell ily rossz állapotban hagyni, de meg kell erősíteni és ki kell javítani, hogy a helyőrségbeliek tarthassák magukat benne az ellenség ellen." Konkrét javaslatokat 9