Petényi Sándor: Hétköznapok a középkorban. A tatai térség anyagi kultúrája - Kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához 5. (Tata, 2013)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KÁLLÍTÁSÁHOZ

A városban folytatott feltárások, építkezések során számos értékes lelet került felszínre, melyek közül a kiállítás elsősorban a település korai, Árpád-kori történetéhez kapcsolódó tárgyakat mutatja be. Közülük is kiemelkedik egy emberfej formájú agyagsíp, ún. 'Okarina'. A mai település határában talált 9-11. századi hangszernek több kutató kultikus szerepet is tulajdonít, mivel a koponyán orvosi beavatkozás (trepanáció) ábrázolásának nyomát vélik felfedezni. A tárgy felületén megfigyelhető meszes, tengeri fauna- és flóramaradványok alapján készítését honfoglalás előtti, déloroszországi szálláshelyre teszik. Ugyancsak értékes darabjai a kiállításnak az ereklyetartó bronz mellkeresztek. A csuklósán összekapcsolható két üreges részből álló tárgyak belső, üreges része szolgám az ereklye tartására.

A Szentföldön kezdték gyártani ezt a tárgytípust a 6-7. században,

domborműves és vonalrajzos változatban egyaránt készültek. Európa területének nagy részén a zarándokok által váltak ismertté. Magyarországon az államalapítás után jelentek meg, hiszen a kereszténnyé vált országon keresztül újabb biztonságos útvonal nyílt a Szentföld felé, ami magával vonta a zarándokok itteni megjelenését is. A hazánk területére került sok szentföldi kereszt nem maradt hatástalan a helyi művészetre, itthon is utánozták ezeket már all. században. Ezek a kis öntött bronzkeresztek azonban nem ereklyetartók, s rendszerint csak az egyik oldaluk díszített.

A korabeli viseletre utalnak a fülbevalók, hajkarikák, gyűrűk. A mindennapi élet általánosan használt tárgyai közé tartoznak a csigavonallal díszített házi kerámiák, fazekak.

Füzitő faluja Tatánál ugyan régebbi település, de a városiasodás tekintetében már nem volt olyan

4