Mezősiné Kozák Éva – Szatmári Sarolta: Királyi vár és monostor - Tata és Vértesszentkereszt a középkorban - kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához IV. (Tata, 2004)

A kiállított töredékek alapján megállapítható, hogy eltérően más hasonló kályháktól itt a felső, mérműves kisebb csempéket királynő alakkal díszítették (második tárló, jobb oldal). Karintia és Stájerország címerei a Mátyáskori datálást igazolják, ezek a tartományok hódoltak először a magyar uralkodónak. A középkori kályhaművességnek még számos szép darabja került elő az ásatás során. Ezek a harmadik tárlóban találhatók. Ilyen egy zöldmázas kályha felső hengeres részéből való, tölgyfaleveles, makkos díszítésű, csaknem teljesen ép csempe. Ez a motívum osztrák és Közép-Rajna-vidéki kályhákon egyaránt előfordul. Az alsó rész négyzetes, öt leveles rozettával díszített csempékből állt, amelynek felezett és sarokra építhető darabjai is előkerültek. A zöldmázas kályhák közül kiemelkedően szépek lehettek a mondatszalagokat kezükben tartó kucsmás, szakállas alakok, a Szent Péter és Pált ábrázoló töredékek, Szent György páncélos alakja a ledöfött sárkány fejével. Egy kályha felső hengeres részéről származnak a dongáshatú, négy karélyos keretben levő, Karintia, Bajorország és Pfalz címerével díKályhacsempe Karintia címerével Kályhacsempe Stájerország címerével szített, szépen restaurált darabok, melyek a budai vár ún. regensburgi típusú csempéivel rokoníthatók. Külön figyelmet érdemelnek a színes, ún. vegyesmázas kályhacsempék, amelyek majolika technikával készültek - anyaguk finomabb, törékenyebb, ezért a budai