Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

KIÁLLÍTÁSVEZETŐ A TATAI KUNY DOMOKOS MÚZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSHOZ III. az itt látható tárgyak ne a vitrinek hűvös tárgyilagosságában, eredeti környezetüktől, aurájuktól végleg elszakítva, hanem megközelítőleg az eredetihez hasonló funkciójukban kapjanak helyet. Kiállításunk nem csupán helytörténeti kiállítás, nem kizárólag a birtokos főúri családdal összefüggő, általuk megrendelt, s e helyen fennmaradt tárgyakból áll. A birtokunkban lévő Eszterházy-anyag sajnálatos szerénysége miatt további, e korban készült, de máshonnan származó tárgyak tették alkalmassá kiállításunkat arra, hogy a helytörténeti értékeken túl kortörténeti, kultúrtörténeti összefüggésekkel és tanulságokkal szolgáljon. A tipikus XVIII. századi berendezési tárgyak, bútorok, kerámiaedények és dísztárgyak a korszak magyarországi ízléséről, stílustendenciáiról, mestereiről árulkodnak. A XVIII. század derekától jelenik meg Magyarországon is a rokokó, amely Mária Terézia királynő uralkodása alatt mindvégig erőteljesen jelentkezik, különösen a belsőépítészetben és a dekorációban. A rokokó megjelenését egyfelől a legdivatosabb és legdrágább, francia import tárgyaknak, a megrendelésre dolgozó külföldi mestereknek, másfelől (és ez a döntő tényező) a népszerű francia és német mintakönyvek hatásának tulajdoníthatjuk. A rokokó a felvilágosodás szellemében a természetközeliséget, a pásztoridill utáni vágyakozást fogalmazza meg. A hímzések, intarziák {marketeriák) ornamentikája gyakran tájképi, bukolikus témát mutat. Tárgyaink egy részén ilyen módon értelmezhető a táj és annak egyes elemei: növények, rovarok megjelenítése. A rokokó másik vonása a Távol-Kelet iránti vonzódás, amely porcelánon és kerámián az eszményi kínai és japán porcelán követését, bútorok és berendezési tárgyak esetében a chinoiserie ízlés jelentkezését eredményezte. II. József császár uralkodásának idején a felvilágosodás másik stílusa, a klasszicizáló tendenciák nyitánya, a klasszicizáló későbarokk, más néven copf stílus ízlése lesz uralkodóvá. A rokokó burjánzó, floreális ornamentikája helyét a szimmetrikus füzérdísz veszi át, a színek gazdagsága lehiggad, és a rokokóra jellemző festészeti jellegű díszítmény helyét a szobrászi dekoráció veszi át. A bútorok egybekomponált, íves idomok helyett áttekinthető 6