Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FÖLÍRJ ELET A XVIII. SZAZADBAN ból, s aki ezután Herenden a magyar porcelángyártás megindítása terén fontos szerepet játszott. 1824-től a Fischer család kezében volt a manufaktúra, s a tatai tulajdonos (Fischer Mózes Áron) rokona, Fischer Mór az itteni sikereket látva vállalt szerepet a herendi gyár vezetésében. A történeti áttekintéssel szemléletessé válik, milyen jelentós szerepet játszott Tata a magyar kertámiaművességben, mind a XVIII. századi fajansz, mind az annak örökébe lépó kőedény és porcelán terén. "Tata már a magyar kerámia diadalát jelenti, s mint fontos állomás ki nem hagyható többé a hazai ipar és iparművészet múltjából" - írta Révhelyi Elemér, 1941-ben. Mi is ez a sokat emlegetett fajansz? A fajansz, vagy más szóval majolika azt a kerámiafajtát jelöli, amelynél az edény márgás agyagból készített alaptestét átlátszatlan, színes fedőmázzal, ónmázzal borítják. Az edényt általában kétszer égetik ki, mázazás előtt és után. Ha a mázas kiégetés után külön égetik be a színes festésű dekort, porcelántechnikáról beszélünk. Mivel a fajansz esetében az égetés hőfoka nem éri el a porcelánét, csak kevesebb színt tudnak alkalmazni, s nincs mód pl. a magastűzű aranyozásra. Az agyag alaptest mindig vaskosabb, mint a jóval szilárdabb porceláné, de különösen a vastag ónmáz teszi rusztikusabb megjelenésűvé a fajanszból készült edényeket és a plasztikus formákat. Az edényformákat korongon, vagy gipszmintákba préselve alakították ki. A gyártás során több szakember festő, mintázó, stb. - manufakturális munkájára volt szükség. A gazdag múltú, keleti eredetű fajansz fénykora Európában a reneszánsz és a barokk idejére esik, virágzó központjai Itália, majd Delft, valamint a francia és német területek. A XVIII. század plasztikus jellegű, eleven növényi és állati formákat utánzó fajanszművészete mellett jelentős hatást gyakorolt a hazai kerámiaművességre a habán fazekasok munkája, akik katolizálásuk után, zárt közösségeikből kiszakítva a manufaktúrák alkalmazottai lettek. A tatai gyár termékei a holicsi előképeket követték. A Holicsról idekerült mesterek - masszakészítők, mintázok, szobrászok, festők - az ottani edényformákat és díszítményeket alkalmazták. Az öblös, gerezdéit testű kannákon, karéjos 17