Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FÖLÍRJ ELET A XVIII. SZAZADBAN ból, s aki ezután Herenden a ma­gyar porcelángyártás megindítá­sa terén fontos szerepet játszott. 1824-től a Fischer család kezében volt a manufaktúra, s a tatai tu­lajdonos (Fischer Mózes Áron) ro­kona, Fischer Mór az itteni sike­reket látva vállalt szerepet a he­rendi gyár vezetésében. A történeti áttekintéssel szemlé­letessé válik, milyen jelentós sze­repet játszott Tata a magyar kertámiaművességben, mind a XVIII. századi fajansz, mind az an­nak örökébe lépó kőedény és por­celán terén. "Tata már a magyar kerámia diadalát jelenti, s mint fontos állomás ki nem hagyható többé a hazai ipar és iparművé­szet múltjából" - írta Révhelyi Elemér, 1941-ben. Mi is ez a sokat emlegetett fa­jansz? A fajansz, vagy más szóval majo­lika azt a kerámiafajtát jelöli, amelynél az edény márgás agyag­ból készített alaptestét átlátszat­lan, színes fedőmázzal, ónmázzal borítják. Az edényt általában két­szer égetik ki, mázazás előtt és után. Ha a mázas kiégetés után külön égetik be a színes festésű dekort, porcelántechnikáról be­szélünk. Mivel a fajansz esetében az égetés hőfoka nem éri el a por­celánét, csak kevesebb színt tud­nak alkalmazni, s nincs mód pl. a magastűzű aranyozásra. Az agyag alaptest mindig vaskosabb, mint a jóval szilárdabb porceláné, de különösen a vastag ónmáz teszi rusztikusabb megjelenésűvé a fa­janszból készült edényeket és a plasztikus formákat. Az edényfor­mákat korongon, vagy gipszmin­tákba préselve alakították ki. A gyártás során több szakember ­festő, mintázó, stb. - manufaktu­rális munkájára volt szükség. A gazdag múltú, keleti eredetű fa­jansz fénykora Európában a rene­szánsz és a barokk idejére esik, virágzó központjai Itália, majd Delft, valamint a francia és német területek. A XVIII. század plaszti­kus jellegű, eleven növényi és ál­lati formákat utánzó fajanszművé­szete mellett jelentős hatást gya­korolt a hazai kerámiaművesség­re a habán fazekasok munkája, akik katolizálásuk után, zárt kö­zösségeikből kiszakítva a manu­faktúrák alkalmazottai lettek. A tatai gyár termékei a holicsi elő­képeket követték. A Holicsról ide­került mesterek - masszakészítők, mintázok, szobrászok, festők - az ottani edényformákat és díszítmé­nyeket alkalmazták. Az öblös, gerezdéit testű kannákon, karéjos 17

Next

/
Thumbnails
Contents