Kövesdi Mónika: Főúri élet a XVIII. században – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeum állandó kiállításához III. (Tata, 2002)

FOUK] ELET A XV1I1. SZAZADBAN Az ülőbútorok játékasztalt fognak közre, melynek kávájában minden oldalról kis fiók található. Az ívelt, faragott lábakat és a kávát egységesen kezelte és díszítette mestere. Az asztallap intarziás, kockamustrával dekorált. A sarokszekrény, geometrikus, negyedhenger tömegével, már a valamivel későbbi, klasszicizáló stílusoKönyvszekrény, 1800 körül kat reprezentálja. Arányai, világos furnérja, és díszítése, amely kis, ovális mezőkben tusfestésű levélrozettát mutat, az angol Sheraton mintakönyveinek hatását tükrözi. Az enteriőröket egységes teremmé komponáló további komódok és szekrények közül a két legszebb darab egy fekete rombuszrács-intarziás szekrényke (trumeau) és egy könyvszekrény, sarkain oszlopokkal, ajtajának üvegezett felső részén ívelt rácsozattal, alsó részén ernyős mustrájú intarziával. Mindkettő bútor áttekinthető, architektonikus szerkezetű, világos furnérral borított, feketére fényezett fából készült geometrikus intarziái a szerkezet elemeit hangsúlyozzák. A stílusjegyek alapján korai klasszicizáló darabok, az 1800-as évek körül készültek. A könyvszekrény a majki kastélyból származik. A háromfiókos komód, egyszerű, szögletes tömegével, a fiókhomloklapokon megjelenő szalagintarziával, sarkain pillérekkel, tipikus magyarországi copf darab. (Az Iparművészeti Múzeum tulajdona.) A bejárat melletti vitrinszekrény illetve négyfiókos komód a polgári klasszicizmus, a biedermeier ízlés jegyében készültek, ezek a kiállítás legkésőbbi bútorai, az 1830-40 körüli évekből. 9