Kemecsi Lajos: A tatai fazekasság – kiállításvezető a tatai Kuny Domokos Múzeum állandó kiállításához I. (Tata, 2000)
A TATAI FAZEKASSÁG A műhely berendezése az 1930/40-es évek helyzetét idézi, mikor még, ha nem is virágjában de élő gazdagságában működött a tatai fazekasság. A Csiszár család több generációra visszavezethetően fazekasként kereste a kenyerét. A ma is dolgozó Csiszár József fazekasmester ajándékaként került a múzeumba a műhely berendezésének, szerszámainak jelentős része. A kiállított szerszámok és a műhely berendezése hűen idézi fel a fazekasság munkafolyamatát, a nyersanyag bányászásától az égetésig. A mesterség szakosodásánál a nyersanyag, az agyag minősége a meghatározó. A tűzálló agyaggal dolgozó kézműves a fazekas, míg a nem tűzálló agyag a korsós és a tálas nyersanyaga. Tatán nem tűzálló agyagot bányásztak, így a mesterség két utóbbi ága fejlődött ki. Az edényféleségek aránya a termelés egészében számszerű pontossággal megállapítható. így Tatán az edények 60%-a tálasedény, 30%-a köcsög, és a maradék 10% fazék illetve szilke. A városban nem annyira a mesterek voltak tálasok vagy korsósok, hanem inkább a bérmunkások, a „százszámosok" szakosodtak így. Tűzálló agyagot alkalmanként hozattak a helyi fazekasok. Az agyagot a mester általában napszámossal ásatta ki. A bányászásnál használt szerszámok: az ásó, a lapát és a lyukvágó. Az agyag minősége rendkívül különböző, nem csak bányánként, hanem egy-egy bánya rétegei is más tulajdonságúak. A bányászásnál használatos eszközök mellett látható a műhelyben a „dákó" is, amelynek segítségével emelték fel a fazekasok a száradó edényeket tartó deszkát. Az ősszel kibányászott agyagot pihentetik, fagyasztják, hogy mállékonyabb legyen. A következő munkafázis, az iszapolás során a vízzel áztatott és sűrű masszává kevert agyagot rostán többször megszűrik. Ezután az agyagot az agyagverő bunkóval ún. törzsökbe, agyagtömbbe tömörítették. A kupacba vert agyagot földfaragó sarlóval kétszer lefaragták, így tisztították tovább. A megtisztított agyagot az iszapoló ládában szikkasztották, nyáron akár 2-3 hétig is. A megszikkadt agyagot - a műhely részben is látható - földmetszővel kockára vágták és megforgatták. A megszikkadt, kockára vágott és pincében pihentetett agya7