László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

NEUMANN TIBOR: A tatai vár és urai a Jagelló-korban

JEGYZETEK 1 WENZEL 1879, 7-8. Zsigmond tatai tartózkodásaira lásd: ENGEI^C. TÓTH 2005, 155. - A szerző kutatásait a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj (BO/00330/07. sz.) támogatta. 2 ENGEL 1996, 440. 3 A korábbi szakirodalom szerint a vár az 1460-as évek közepén került Mátyás kezére: WENZEL 1879, 56; JENEI 1965, 9. Ennek kritikáját lásd: KUBINYI 1990, 5. 4 Mátyás király ismert tatai tartózkodásai a következők: 1471. március 25., 1472. augusztus 24., 1473. március 23., 1474. július 7-12., 1477. május 6-7., 1478. november 12., 1479. június 25., 1480. május 16-17., 1482. április 22-23. körül, 1483. február 27., 1484. május 22., 1485. december 20. Az adatokat lásd: HORVÁTH 2010; WENZEL 1879, 56^62. 5 KUBINYI 1964, 77. Az építkezésekre lásd Búzás Gergely e kötetben olvasható tanulmányát. "KUBINYI 1982, 170-174. 7 SCHÖNHERR 1894, 97. Vö.: FRAKNÓI 1890, 387. Ő említi, hogy a király utolsó útja során Tatát is érintette. Ennek kritikáját lásd: HORVÁTH 2010, 92. 8 THALLÓCZY 1915, 73; illetve SISIC 291. 9 A politikai eseményekre lásd: KUBINYI 1991, 20-27. 1

0 Az ekkor tartott országgyűlésre lásd: NEUMANN 2008. " A herceg utazásaira vonatkozó adatokat lásd: Függelék I. 1

2 DL 19675. (1490. szeptember 15.) Kiadásai: WENZEL 1879, 8-9, 1. jegyzet; MZSO I. 223-224. 1

3 Mint beregi alispán lásd: NEUMANN 2006a, 18. (Itt Gesztelyi Orosz Mihályként szerepel, de ugyanarról a személyről van szó.) 1

4 Ráskai Balázs tisztségben maradása minden bizonnyal az 1490. augusztus 15-én a királyt támogató országnagyok, illetve Korvin János herceg és támogatói által aláírt „ligának" volt köszönhető. Lásd: NEUMANN 2009, 93. 1

5 Az Ótata mezőváros által kibocsátott, 1490. október l-jén kelt oklevélben Csicseri Mihályt már egykori várnagynak nevezték (alias castellano castri dc eadem Thata), azaz elmozdítása szeptember 15. és október 1. között történt. (DL 19678., kiadásai: WENZEL 1879, 9-10, 1. jegyzet; MZSO I. 225-226.) Erről Korvin eg)' 1492. évi oklevélben számolt be. Elmondása szerint Nagylucsei „el nichilominus certorum aliorum suorum castrorum, puta /Komjaron, Thatha et Baymocz, sed et nonnullorum aliorum provcntus et obvenciones recepisset et extorsisset ac quo sue p/acuisset voluntati, fecisset". (DL 37673., kiadása: THALLÓCZY 1915, 85.) Bonfini is megemlítette az 1490. novemberi események tárgyalásánál, hog)' a herceg Tatát és Komáromot korábban Nagylucseire bízta. (BONFINI V-I-27.) Bár nem kizárt, hog)' Bajmócot csak 1491 tavaszán adta át Nagylucseinek. Lásd: DL 19717. 1

7 Lásd: Függelék I. 1

8 BONFINI V-I-6.: a koronázás után, 1490. szeptember-október fordulóján a király Ernuszt Zsigmond pécsi püspököt küldi Budáról Tatára, hog)- Korvin herceget megerősítse iránta való hűségében; BONFINI V-I-27.: november elején a király Nagylucsei Orbán egri püspököt küldi Komáromba, ugyanebből a célból. 1

9 Eg)' 1492. január 28-i oklevelében a herceg egykori komáromi és tatai várnagyának nevezte, és nyugtatta az e várak hasznára vásárolt neszmélyi bor, illetve a pozsonyi vár hasznára vásárolt bor és gabona tárgyában. (DF 263621.) A pozsonyi vár említése felvethetné, hogy korábban ott is várnagy lehetett, de erről egyelőre csak a testvére, Poki Péter esetében rendelkezünk bizonyító adattal, 1491 tavaszáról. (DF 277105. Pozsony város 49. számadásköny81