László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.
C. TÓTH NORBERT: Az út Tatáig. Országgyűlések 1510-ben
külföldi követek fogadásán a mondottak jelen lettek volna."" Az jól látható, hogy a Tata Siklós távolság 240 kilométerét"" június 26. és július 2. között bőven volt ideje megtenni szereplőinknek. Az a kérdés tehát, amennyiben az officiális híradásának hihetünk, hogy két nap alatt visszaérhettek-e Tatára. Nos, a korabeli közlekedési sebességre adataink alapján a következőket mondhatjuk: egy lovas átlagban lóváltás nélkül óránként 7-12, lóváltással 12-15 kilométert tudott megtenni. 1" 3 A nádor, a püspök és az ispán tehát legkésőbb július 3-án reggel kellett, hogy visszainduljon és így két napjuk maradt az útra, ugyanis mint láttuk, 5-én már Tatán találjuk őket. Mivel nyár volt, a nappalok kellően hosszúak, így 8-10 órát gond nélkül nyeregben lehettek. Ez azt jelenti, hog)- 16-20 órájuk volt a 240 kilométer megtételére, azaz átlagosan 12-15 kilométert kellett megtenniük óránként. A fenti adatok fényében kijelenthetjük, hogy a korabeli viszonyok között nem okozott problémát ekkora távolság leküzdése, és a szóban forgó személyek is visszaérhettek az országgyűlésre. (Hozzátehetjük ehhez, hog)- Szatmári püspök még a tatai tanácskozások alatt, július 26-án is eltűnt eg)- időre, és a velencei követ híradása szerint Dalmácia felé vette az irányt, hogy összebékítse Both Andrást és Perényi nádort. 1" 4 Találkozóra akkor minden bizonnyal Valpó várában került sor, mivel Perényi Imre július 26-án történetesen éppen Valpón tartózkodott."") Visszatérve a siklósi tanácskozásra, kézenfekvőnek látszik, hog) 7 a szó ekkor is a bánságban zajló ügyekről és azzal kapcsolatban a cambrai-i szövetséghez való csatlakozásról folyhatott. Ne feledjük, hog)- az officiális levele Kanizsai György, azaz az egyik bán özvegyéhez szólt, akinek halála új helyzetet teremtett térségben.""' Mindenesetre a találkozás céljának leplezése olyan jól sikerült, hogy sem a levélíró, sem más és ezáltal mi sem tudtuk meg annak valós okát. JEGYZETEK 1 Vö. KUBINYI 1999, 210.: „1510. Hoc anno magna pestikntia vcxavit Hungáriámtovábbá Ulászló király 1509. január 1-jei (DF 229362.: „quahter superíoribus mensibus quum pcstilentia ipsa , que nunc in hoc regno nostro, ut facile credendum est , ex divina permissione senit , appropinquate cepisset , fuerinius coacti , cum liberis nostris serenissimis totaque curia nostra repente cedere et ad hec regni nostri confinia tamquam ad loca tutiora confugere") és 1510. december 8-i (DL 22089.: „Cum metu suspitionis et periculi presentis pestdentie in regno isto Hungarie passim ubique vigentis , ad hunc locum videlicet Brodam Hungaricalem , incolumitatis nostre et serenissimorum liberorum nostrorum conservande gratia nos contu/issemus, animo quidem ulterius non progrediendi , sed hie tamdiu manendi et perseverandi , donee virulenta ipsa pestilentia istic eliminata et sopita esset secureque tandem istuc reverti possemus."), illetve a következőkben idézendő leveleivel; valamint DUBRAVIUS 1687, 285: „ Urgentibus reditum Hungaris, indulgendam jam Ulis quoquc tempus adesse ratus, itinere per Moraviani solito progrediebatur, divertitque Cremsirium ad Stanislaum praesulem, et usque in tertium diem ibidem 20
