László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

9

4 PASQUALIGO 97v. (Julius 2-i első jelentés.); KUBINYI 2006, 8. 9

5 Lásd a tanulmány elején idézett forrásrészietet! 9

6 PASQUALIGO 97v. (Július 2-i első jelentés: „...sua signoria mi rispose, che lo faria mo/to volentiera, pur che Ii oratori de Alemagna et Franza non fusseno present!.") 9

7 PASQUALIGO 99v. (Július 2-i második jelentés.) 9

8 Lásd a tanulmány elején idézett forrásrészietet! 9

9 PASQUALIGO 102r. (Július 3-i első jelentés.) PASQUALIGO 1 Olv. (Július 3-i első jelentés. Az érsek „per domino Luca Grompo suo

familiar" útján üzent neki. Aznap az országgyűlés nem ülésezett, legalábbis erről Pasqualigo nem tett említést.) 11,

1 PASQULIGO 102r-103r. A megbeszélést ismerteti: FRAKNÓI 1883, 41. 111

2 PASQUALIGO 103v-104v. (Július 3-i második jelentés. Minden esetre a megbeszélés végén Bakócz már mosolyogva biztosította, hogy Magyarországnak nincs 10 000 dukátja, hogy Dalmácia ellen hadat viseljen.) ,0

3 PASQUALIGO 104v. (Július 4-i első jelentés. Szatmári szerint: ,/idesso non era piu tempo, quia domini sunt irati et presto determinerano, que! che hano da far." A titkár ezután Bakóczhoz látogatott, aki szép magyarsággal reagált Szatmári elutasítására: „ocurvafia, che vol dir: ofilium meretricis".) 10

4 PASQUALIGO 107v. (Július 6.: Bakócz a titkárnak: „Dicatis domini oratori, quod isti clamant et clanwbunt et deliberabunt accipere cxpeditionem Dalmacif, sed tarnen cum effectu nihilfiet...") Bakócz bíztatása teljesen jogos volt: mivel a külpolitika elvileg teljes egészében a király dolga, az országgyűlési határozat még nem a végleges, és a hivatalos királyi válasz nem feltétlenül esik ezzel egybe. 10

5 PASQUALIGO 108r. (Július 6.: „elpalatino, el reverendo Oinquecclesiense et Pomenisa camarier regio...") Bornemissza ekkor még nem budai várnagy, csak 1510. október elejétől lesz az. (DF 279 809.) 10

6 PASQUALIGO 109r. (Július 7.: „Sua maesta non mi rispose altro, se non ste formal parole: Tractabimur postea de isi is rebus. [...] Iiprelati et baroni del regno dali quäl nescio quo spiritu aut qua de causa io fui molto honorato..." 10

7 SANUTO X. 851; SANUTO/WENZEL 2. 200-201; ANKWICZ 1909, 304. A kardot ma a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában őrzik, ltsz: 55.3235. (KALMÁR 1971, 65-66, 112. kép; TEMESVÁRY 1982, 47.) A kard megszentelése és küldése a pápai udvarban évente ismétlődő, a karácsonyi harmadik szentmise keretében végzett ceremónia volt. (MODERN 1904, 93-94.) "'

8 PASQUALIGO llOr. (Július 8-i második jelentés: a köznemesség már majdnem mind elindult haza.) 10

9 PASQUALIGO 112r. (Július 10-i második jelentés: ,/ipa/azzo in certasala".) 11

0 PASQUALIGO 114r. (Július 10-i negyedik jelentés.); SANUTO/WENZEL 2. 206. 11

1 PASQUALIGO 82v-83r. (Június 12.: „una/tro orator pontificio, che e quel servitor del cardinalc Regino, a chi el pontifice ha dato el vescovato de Modrussa, et porta a questa regia maesta la spada et el capello, che /;' manda la beatissime sua, et niente ut audio, per pot er mediante questo prcsente piu facilmcnte [83r] haver el favor de la maiestatc prefata in conseguir el possesso de la suo vescovado, i'/ qua! da! conte Bernardin de Frangepanibus de chi, e Modrussa Ii e denegato.") Lásd: SANUTO X. 702. Kozicic Simon korábban, 1509-ig zárai kanonok, subdiaconus volt. (EUBEL III. 247.) Kinevezését is Isvaliesnek köszönhette. (DOCUMENTA CONSISTORIALIA. Nr. 10. Róma, 1509. november 7. Controcedula consistorialis Simon de Begna zárai kanonok modrusi püspöki kinevezéséről.) Az adatot Nemes Gábornak köszönöm! 11

2 PASQUALIGO 117r. (Július 15-i első jelentése.) 11

3 PASQUALIGO 117r. 59