László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.
LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)
politikai elit érdeke az volt, hogy a szinte követhetetlenül szövevényes európai politikai rendszerben, a török fenyegetés állandó tudatában, ha növelni nem is tudja, de legalább fenntartsa xMagyarország külpolitikai mozgásterét. Ennek lényege az ország erősen korlátozott gazdasági és katonai cselekvőképessége miatt az ügyes diplomáciai lavírozás volt, alapvető eszköze pedig a külföld és az utókor szemében tehetetlenségnek is tűnő időhúzás és kivárás. A cambrai-i liga célja a törökellenes ideológia hangsúlyozása ellenére nem a török ellen, hanem az itáliai területszerzésre irányult. így bár a régióval való szomszédsága miatt Magyarország átmenetileg felértékelődött a hatalmi tervekben, a liga a magyar állam alapproblémájára: a török veszélyre nem kínált megoldást. JEGYZETEK ' „Dopoy udito /' orator francese io fui mandato a chiamar et co/ui, che vene per mi, che fu un secretario del reverendo Quinqueecc/esiense, me disse de parte sua et del recerendissimo Strigoniense, che per niente dovesse risponder a le calumnie et convicy del prefato orator gallo, ma portarme modestamente, che da tuti saria laudato, non mancando perho puncto in quanto fesse al proposito mio, et cussi andato ritrovai tuti liprelati et baroni sentuti in circolo ne! a piazza descoverta del claustro de san Francesco circumstante innumerabili túrba: essendo tute le fcncstre de le cele difrati et tuti Ii tecti undique pieni di génte, et fonta to io in quel circolo apresso el reverendissimo Strigoniense facto silcntio habui Latinam orationem ne/a qua! dopoy un pocho de accomodato prohemio me forzai dimonstrar cum ogni verita in facto la synccria, rectitudine et iustitia de quel inclyto senato..."- Pasqualigo június 2-án kelt harmadik jelentéséből. (PASQUALIGO fol. lOOr.) A forrást az E. Kovács Péter birtokában lévő fotómásolatban tanulmányoztam, fogadja érte hálás köszönetemet! Az idézett forrásrészlet fordításában és értelmezésében, illetve a többi részlet átírásában köszönöm Leonardo Carriero és Lukács András segítségét. Az átírásnál az egybeírt határozott névelőket különválasztottam (lanno helyett l'anno), nem jelöltem az e caudata (f) kivételével az esetleges mellékjeleket, ékezeteket, mert ezek használata a különben is latinos olaszságú szövegben erősen ingadozó. A központozást modernizáltam. Mivel a forrás teljes terjedelmű szövege még kiadatlan (lásd a 24. jegyzetet), ezért egyes részleteit jegyzetben idézem. 2 Az országgyűlés helyszínének a templom melletti térre való lokalizálása Fraknói Vilmos 1882-es tanulmányában szerepel először (a tanulmányt az 1883-as különlenyomat lapszámai szerint idézem: FRAKNÓI 1883, 36-37.), ez azonban a forrásszövegben szereplő piazza descoverta kifejezés pontatlan fordítása. Máskor is előfordult, hogy az országgyűlés (illetve annak egy része) ferences templomban ülésezett (Pesten és Budán, 1525-ben és 1526ban), lásd: KUBINYI 2006, 6. A középkori tatai ferences kolostor lokalizálásáról: MOHL 1909, 28-29.; SZATMÁRI 1979, 154. 3 KOSÁRY 2001, 16-17.; KUBINYI 2007, 238-240, 246. 4 WIESFLECKER IV 1981, 24, 157. 5 A szövetségi szerződés egy nyilvános részből és egy titkos záradékból áll. A nyilvános rész egy szövetségi szerződés a császár, a francia király és a pápa között, a török „és a kereszténység más ellenségei ellen"; a titkos részben nevezték meg Velencét, rögzítették a felek háborús vállalásait, és felosztották egymás között a meghódítandó területeket. A franciáknak jutottak volna a korábban a Milánói Hercegséghez tartozó területek, illetve Bergamo, Brescia, Cremona; 52
