László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

Harmadszor Hallewinnek a birodalmi gyűlésen elmondott beszédét Miksa titkára, Giacomo Banisio révén május elején két kiadásban is megjelentette - valószínűleg nem csupán a német és francia terjesztésre, de a magyar urak kezébe is szánva a munkát.

1'

1 Az eredeti terv egyébként az lehetett, hogy a követek a pápai legátussal együtt Bécsből közös delegációként utazzanak Magyarországra, de Grassis végül egyedül indult el Augsburgból.

1

1 A MAGYAR UDVAR TATÁN - DIPLOMÁCIAI ERŐFESZÍTÉSEK AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEZDETÉIG A magyar udvar május 23-án, eg)- csütörtöki napon költözött át Esztergomból Tatára. Ha hihetünk Pasqualigo és Guidoto értesüléseinek, Ulászló habozott, ne maradjon-e inkább mégis Bakócz társaságában Esztergomban, vagy

7 esetleg ne menjen-e Budára. Végül Guidoto búcsúkihallgatása után a király végleg a tatai vár mellett döntött, és az udvartartás jelen lévő tagjaival még aznap oda is utazott.

1

2 Miért éppen Tata lett az események helyszíne? Hiszen tudjuk, hogy Ulászló évekig nem járt itt - különösnek tűnhet, hogy

7 miért éppen most támadt kedve Tatán megpihenni. Az udvar döntésében több szempont játszhatott közre. A hivatalos érvelés szerint a fő indok a pestisveszély volt, ami miatt célszerű volt a nagyobb településektől inkább távolabb tartózkodni. A királyt nyilván befolyásolták a környék jó adottságai és lehetőségei is;" lata jó közlekedésföldrajzi helyzete: közel esik Esztergomhoz, Budához, Fehérvárhoz és Bécsből is jól megközelíthető. Esztergom talán mint Bakócz székvárosa sem lett volna jó politikai üzenet a liga követei számára, akiket viszont nem lett volna célszerű odaengedni a könnyen feltüzelhető köznemességhez Fehérvárra. Tata köztes helyzete lehetővé tette, hogy az udvar az eseményeket továbbra is ellenőrzése alatt tartsa és a szereplőket csak a megfelelő keretek között hagyja egymással érintkezni; a tatai várat pedig nyilván alkalmasnak találták a különböző reprezentatív események, fogadások, tárgyalások megrendezésére." Pasqualigo május 17-i audienciáját követően Szatmárival és Bakóczcal tárgyalt a misszióját befejező kollégájával, Guidotóval együtt, majd Budára ment, és június 3-án, hétfőn immár egyedüli követként utazott az udvar után Tatára. Szerencséjére majdnem két hét állt rendelkezésére a többi követ megérkezéséig. Ezalatt a különböző urakkal Esztergomban megkezdett megbeszéléseket és bizalmas háttértárgyalásokat foly tatta, így próbálta befolyásolni Dalmáciával és Velencével kapcsolatos véleményüket. Jobb híján nem is tehetett mást, mivel a király ezekben a napokban lázas beteg volt, így 38