László János (szerk.): Annales Tataienses VI. A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Tata, 2010.

LAKATOS BÁLINT: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510)

Rimini és Faenza visszaadását, néhány nappal a szerződés ratifikálása után, március 27-én ki is közösítette Velencét.' A harcok Itáliában XII. Lajos április 17-i hadüzenetét követően indultak meg. A francia király körülbelül 28 000 fős seregével szemben Velence 33 000 fős, főleg zsoldosokból és görög, albán könnyűlovasokból álló szárazföldi hadat tudott kiállítani." Miksa császárnak ugyan kezdetben komoly nehézségei támadtak a toborzással, mivel az áprilisban megnyíló wormsi birodalmi gyűlésen kezdetben sem a birodalmi rendektől, sem a tengerparti városoktól nem kapott érdemleges segítséget,' de csapataira kezdetben nem is volt szükség: a franciák gyors előrenyomulást követően az Adda folyón átkelve május 14-én Agnadellónál tönkreverték a tüzérséggel és a svájci zsoldosok gyalogosrohamával szemben védekezni képtelen velencei haderőt. Úgy tűnt, h°gV eg>' példátlanul kedvező helyzet állt elő, és az adriai térség geopolitikai viszonyai a liga sikerei nyomán megváltozhatnak. Június l-jén Miksa is megindította hadait, és sorra császári kézre került Verona, Vicenza és Padova.

1" A pápai csapatok elfoglalták Faenzát, Riminit és Ravennát, I. Ferdinánd király nápolyi hadai pedig Otrantót és Brindisit. Velence azonban még így is vissza tudott vágni: július 17-én az egyik velencei hadvezér sikerrel visszafoglalta Padovát." Az egyesült francia-német seregek augusztus 10-én ugyan körbezárták a várost, de a közöttük felszínre került ellentétek miatt végül a város ismételt bevétele nem sikerült: október l-jén felhagytak az ostrommal. Az év végén a velenceiek a császár hódításainak nag)" részét vissza is foglalták.

12 így az 1509-es esztendő végére a szembenálló felek között végül kiegyenlítettebbek lettek az erőviszonyok, ami felértékelte az esetleges magyar segítséget. A császár és a francia király az itáliai eseményekkel párhuzamosan 1509 elejétől folyamatosan igyekezett II. Ulászlót meggyőzni. 1509. január-február táján (tehát még a hadműveletek megindítása előtt) küldtek először követeket, de ennek a missziónak a részleteiről szinte semmit sem tudunk.'

2 A király egyébként az előző év őszén kitörő pestisjárvány és fia, II. Lajos cseh királlyá koronázása ügyében 1509 februárjától Prágában tartózkodott. Ide érkeztek meg a nyár elején Miksa császár újabb követei már az agnadellói győzelem hírével; a királyt egyidejűleg a pápa is buzdította a ligához való csatlakozásra.'

4 A liga Velence-ellenes propagandáját a köztársaságot 1506 óta Budán képviselő Vincenzo Guidoto ügyvivő titkár próbálta meg ellensúlyozni, és a magyar-velencei szövetséget fenntartani.

1' Az agnadellói vereség után a velenceiek 1000 lovas toborzásának engedélyezését is szerették volna elérni. Ettől ugyan a magyar udvar elzárkózott, de ettől függetlenül a horvát végekről a korábbi évek gyakorlatának megfelelően mind a velencei mind a császári se31