Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.
Pálóczi Horváth András: Középkori kutak - a vízellátás létesítményei és a környezettörténet forrásainak lelőhelyei
síinkre. Szabó István egy 1452. évi földesúri adóösszeírást elemez, amely szerint három Szabolcs megyei faluban 57 jobbágynak 47 lova és 131 ökre volt, vagyis az igavonó jószágok egy háztartásra jutó átlaga 3,1 volt. Ezt az átlagot „a határozatlanul maradó tehenek száma alaposan felemelhette. A ló- és ökörlétszám elég mérsékeltnek látszik, de a tehenekkel, a sertésekkel és a juhokkal együtt mégis a jobbágyok bőséges állatállományára mutat. Egyébként a lovak és ökrök átlaga ez esetben is érzékeny különbséget takar: hat igavonó lónál vagy ökörnél senkinek sem volt többje, leginkább mégis 2-3 esett egy jobbágyra. " 2 i Az elemzett forrásadat az országos viszonyokat is tükrözi. Tekintettel arra, hogy Szentkirályon a beltelkek általában egész jobbágytelkek voltak, és így az országos átlagnál nagyobb paraszti gazdaságokkal kell számolnunk, feltárt kútjaink valószínűleg nem 4-6, hanem csak 2-3 helybeli parasztcsalád vízfogyasztását voltak képesek kielégíteni. Számításunk egybevág a településszerkezet elemzésével és a demográfiai adatokkal. A középkori falusi kutakra vonatkozó általános ismereteink fényében Szentkirályon az átlagosnál több ásott kúttal és intenzívebb kúthasználattal kell számolnunk. Tanulságos az összevetés egy közeli Árpád-kori településsel, a Szentkirálytól mindössze 25 km-re, Kiskunfélegyháza mellett fekvő lelőhellyel, ahol az M5 autópálya építése előtt a falu területén négy kutat tártak fel. Ezek közül kettő fa bélésű volt, egy bélés nélküli, egyet pedig vesszőfonattal béleltek. Ez utóbbi a 12. századra keltezhető. 2 4 A vesszőfonat a középkori népi építészetben elterjedt technika volt, s a késő középkori alföldi lakóházak tapasztott sövényfalaiban uralkodó szerephez jutott mint falkitöltő elem. A Szentkirály középkori faluval egykorú egyik alföldi településen, Muhi középkori mezőváros ásatásán kilenc ásott kutat tártak fel, legtöbbjük faszerkezetű volt. Az utca két oldalán helyezkedtek el, egy-egy kutat egyszerre több család használhatott. 2 5 A VISEGRÁDI KIRÁLYI PALOTA KÖZÉPKORI GYÜMÖLCSÖSK1RTJÉNEK KÚTJAI Visegrádon, a királyi palota északi kertjében - a középkori királyi gyümölcsöskertben - 1993 és 1999 között folytatott ásatások során két középkori kutat tártunk fel egymás közelében. Mindkét kútnak kő bélésfala volt. A korábbi kutat (XXI/1. gödör) a 14. század közepén, I. (Nags') Lajos uralkodása alatt építették, valószínűleg az első királyi kert kialakításával egy időben, amikor felszámolták a váralja település még álló épületeit. A kutat ugyanis egy 14. század eleji lakóház helyén létesítették, amely az 1330-as években még állt. A kút megszüntetésére a 14. század végén került sor, amikor Zsigmond király új palota építésébe kezdett, s ugyanakkor a gyümölcsöskert tervszerű kiépítése is megtörtént. Ennek során készítették a későbbi kutat (IV/1. gödör), valamikor 1400 körül, amely feltehetően a gyümölcsöskert gazdasági céljait szolgálta és egészen a 16. század elejéig volt használatban. 2 6 Az 1997-ben feltárt Nagy Lajos-kori kút kő bélésfala alatt, a hengeres kútakna alján egy négyszögletes gerendakeretet tártunk fel, amely Grynaeus András 38
