Fatuska János – Fülöp Éva Mária – ifj. Gyüszi László (szerk.): Annales Tataienses V. Környezetváltozás, termelés, fogyasztás: a történeti ökológia kérdései. Tata, 2006.

Torma Andrea: Középkori kutak archeobotanikai leleteinek összehasonlító értékelése: adatgyűjtés és interpretáció

Középkori kutak archaeobotanikai leleteinek összehasonlító értékelése: adatgyűjtés és interpretáció Torma Andrea (Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest) BEVEZETÉS A tanulmány áttekintést nyújt a Magyarországon eddig feltárt és feldolgozott középkori kutak archaeobotanikai maradványairól. Bár az 1990-es évek óta több kút került feltárásra, az összefoglaló a Magyar Mezőgazdasági Múzeum archaeobotanikai gyűjteményének feldolgozott anyagára épül. A kutak vízzel átitatott betöltései az anaerob körülményeknek köszönhetó'en kitűnő állapotban őrzik meg a növényi maradványokat. Az egyéb száraz rétegekből vett mintákkal ellentétben sokkal fajgazdagabbak, nagyobb gyakorisággal őrizték meg a gyümölcsmaradványokat és a természetes vegetációból származó növények maradványait is. A továbbiakban öt lelőhely kútjainak botanikai anyagát mutatjuk be az ország különböző területeiről, melyek mindegyike a régiók egykori gazdálkodásáról, környezetéről tanúskodik. MÓDSZER, MINTAVÉTELI STRATÉGIÁK Az 1950-60-as évek kútfeltárásai idején a magyarországi archaeobotanikai kutatás még gyerekcipőben járt. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban csak az 1960-as évektől kezdődött rendszeres adatgyűjtés és alakult ki az archaeobotanikai gyűjtemény. A Budai Vár és a pécsi kútleletek esetében így szisztematikus gyűjtésről és mintavételről még nem beszélhetünk. Pécsett egy bronzedény jelenléte hívta fel a figyelmet a csonthéjas magvakra, amelyeket begyűjtöttek. A Budai Várban a szabad szemmel is látható nagyobb méretű gyümölcsmagvak miatt történt ugyan iszapminta vétel, de igen csekély mennyiségben. Itt a kutatást nehezítette a betemetett, befalazott kútból felszálló mérgező mocsárgáz is. A kútból kiemelt iszapos betökésből szétterítés után kiválogatták a régészeti tárgyakat és a gyűjtött kisebb mennyiségű földmintából a múzeumban válogatták ki a növényi maradványokat Szécsényben a kút szeméttel, konyhai hulladékkal való feltöltése következtében tömegesen őrizte meg a különböző növényi makroleleteket. Itt egyrészt a kút aljából a környező iszappal együtt különítettek el nagyobb mennyiségű mintát, másrészt a feltárás során a felgyülemlett talajvíz felszínére kimosott anyagot is 23