Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Fülöp Éva: Adatok Tóváros oppidum 18. századi közigazgatás-történetéhez

Adatok Tóváros oppidum 18. századi közigazgatás-történetéhez Fülöp Éva (Kuny Domokos Múzeum, Tata) Ha egy tanulmány címében az „adatok, adalékok" szó szerepel, akkor a szerző általában a kutatott téma még nem kimerítő vizsgálatára, a feltáró munka egy adott szakaszának összefoglalására utal. Lehetséges azonban az is, hogy olyan levéltári fondban talál adatokat valamely történeti kérdéshez, ahol egyébként azokat célzott kutatás során nem keresné, ám ezek a más kérdéskör vizsgálata során fellelt források fontos kiegészítések az organikus kutatások során már feltártakhoz.

1 Jelen adatközlésünk mindkét lehetőséghez kapcsolható: a 18. század második harmadától megszervezett tatai uradalom központi mezővárosai, Tata és Tóváros közigazgatás-történetére további vizsgálatok lehetségesek - és lennének szükségesek - az uradalomnak a Magyar Országos Levéltár családi levéltárak szekciójában őrzött iratanyagában, különös tekintettel a községsoros iratokra. Továbbá, jelen közlésünk adatait egy másik, Tóváros történetének feltárásában nem elhanyagolható jelentőségű gazdasági épület, a Szarka, majd Esterházy fogadó néven szereplő uradalmi diversorium építéstörténete feltárását célzó kutatómunkánk során gyűjtöttük. Az átnézett iratok évkorét meghatározta a fogadó feltételezett építési évére és fennállásának korai szakaszára fókuszáló forrásvizsgálatunk.

2 A feltárt források adatainak ismertetése előtt, két fogalom rövid magyarázatát tartjuk szükségesnek. Először is néhány szót Tóvárosról, amely egy 19. század eleji visszaemlékezés szerint „. ..tulajdonképpen egy szálegyenes és némely csinosabb házakkal ellátott hosszú utca volt. Itt volt az Angol-kert, itt lakott Ghiczy, az uradalmi prefectus... Itt volt végtére egy díszesebb fogadó is, a „Flügelhof", ahol nyilvános bálok is tartattak"* Tóváros oppidum történetében kétségkívül fekvése jelentette a legfontosabb városszervező erőt. Tatával együtt, jelentős hadi és kereskedelmi utak mentén jöttek létre: a Buda-Bécs országút, Győr és Komárom várak, illetve az ottani katonai élelemtárak vonzáskörzetében. 1727et, Tata vára és birtokainak az Esterházy család által történt megvásárlását követően, Tatán alakult ki a tata-gesztesi domínium igazgatási központja. Az uradalom területén áthaladt a középkori eredetű, ún. marhahajtó út is. Természetesen mindvégig fontos szerepet játszott az uradalom, illetve a települések fejlődésében a fő vízi közlekedési útvonal, a Duna közelsége. Az átmenő forgalom, a földesúrtól elnyert vásártartási jog fellendítette a kereskedelmet, s kedvezett a két település kézművesipara fejlődésének is. Ami az oppidumokat, azaz mezővárosokat illeti, kialakulásuk kezdete a 13-14. századra tehető, a naturálgazdálkodásból kibontakozó árutermelés és az annak következtében, fokozatosan kialakuló jobbágyi szabad költözés megjelentével. A piaci szempontból kedvező fekvésű, népesebb falvakban mind nagyobb számban telepedtek meg kézműiparral foglalkozó lakosok. A mezővárosok földesúri (király, egyházi vagy 13