Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén
159 Az Öreg-tó partján felépült grófi kastélyt szintén kert vette körül, s ez a park összeköttetésben állt a Cseke-tó körüli parkkal, a tulajdonképpeni Angolkerttel. Az Öreg-tó partján húzódó sétány kötötte össze a két területet. 160 AGGHÁZY 1959, 1. köt. 273. 2. köt. 283.; RÉVHELYI 1938, 25. 161 LUKÁTS 1932. 162 RÉVHELYI-JEGYZETEK 2. doboz 5. fasc. N° 8., XIX. 163 KAZINCZY 1803. idézi: STREIT 1985, 131.; RAPAICS 1940, 154. 164 KAZINCZY 1873, 47-48. 165 HUNFALVY1886, II. köt. 18. 166 KULTSÁR 1807, III. 167 FÉNYES 1857, 274.: „Tata derék város, Komáromtól délre két mérföldnyire, majd egy órányi területű tó mellett [...] Van itt egy várkastély és angol s gyümölcsös kert gr. Eszterházy Miklósé."; KIS 1818, 146.: „...Tó városban pedig gyönyörű Anglus kerttye..."; DÓCZY 1830, 239.:,,... Gróf Eszterházi szép kastélya gyönyörű kerttel..."; B. R 1885, 892.: Egy gazdagforrás karvastagságban veti föl a föld mélyéből a kristálytiszta vizet. Ezt a műkertész márvány delfinekkel, Amfitriton-szoborral díszíté, a forrás folytán támadó kis tavat pompás dísznövényekkel vette körül." 168 RÉVHELYI-JEGYZETEK 7. doboz 16. fasc. N° 17. 169 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 57. 170 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 55.: 1777. augusztus 22-23-i kifizetések. 171 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 81. 172 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 87. 171 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 198. 174 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5.'fasc. N° 15/a., 66. 175 RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 15/a., 73. 176 Már korábban, Esterházy József idején is szóba került egy új kastély építésének és a tatai vár lebontásának terve. Balogh kérésére Mikoviny Sámuel vállalta bizonyos tervek elkészítését, de Esterházy nagyobb szabású művet képzelt el. Balogh 1747-ben tárgyalt a bécsi udvari építőmesterrel, Anton Erhard Martinellivel és meghívta Tatára. A terepszemle után Martinelli magával vitte Mikoviny tervét és a várpalotára vonatkozó felmérését, valamint Fellner vázlatait (RÉVHELYI 1962, 14-15.) De nem biztos, hogy készített terveket, mert idős kora miatt nem szívesen vállalta az új épületekkel járó fáradságot (VOIT 1979, 205.); még ugyanebben az évben meghalt. Meghalt Esterházy József is. Ifj. Esterházy József követte őt az uradalom élén, ő 1762-ben halt meg, ekkor unokafivére, Esterházy Miklós örökölte a tatai és a gesztesi uradalmat. 177 Esterházy Miklós a Bécsben letelepedett Isidore Canevale francia építészt kérhette fel először a tatai kastéllyal kapcsolatos tervek elkészítésére, aki 1762. április 7-én Vácról hazatérőben megállt Tatán. Erről az eseményről igen, de konkrét terv elkészítéséről nincs tudomásunk. RÉVHELYI 1962, 23-25. 178 A terveket, melyek elvesztek, az Esterházy család tatai levéltárában tartották 1945-ig. A négy tervváltozatot - bár nem mindegyik rajzot - Révhelyi Elemér fényképfelvételei őrizték meg. Az általa készített üvegnegatívok a tatai Kuny Domokos Múzeumban találhatók. Ezek közül közölt: SZATMÁRI-PAYER 1988, 75-79. A tatai várkastély ezen terveinek elemzése: RÉVHELYI 1962, 28-33. 179 RÉVHELYI 1962, 24. 180 Idézi: RÉVHELYI 1962, 27.; RADOS 1964, 208. 181 Idézi: RÉVHELYI 1962, 27. 182 1763-ban már az uradalom feljegyzései között szerepel, hogy az új tatai rezidencia építéséhez épületfa szükséges. RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 8. 13.; 1765-ben Fellner Jakabnak az uradalom részére végzendő gyakorlati munkái között megjelennek a kastélyra vonatkozó tételek, pl. hogy milyen szobák legyenek benne stb.: RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 111. 183 1778. július 13-án kelt az az irat, mely Esterházy Ferenc Fellnerhez intézett utasításait tartalmazza; a kastély munkálatai befejezendők, így a lépcsőház, a kislépcső, és felsőlépcső, úgyszintén a főkapu rajz szerint. RÉVHELYI-JEGYZETEK 2. doboz 5. fasc. N° 8., 20.; RÉVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14., 19., 57. 184 Az épületegyütteshez tartozik még az istálló 18. század végi épülete és a középkori eredetű ún. Törökfürdő. 18S GENTHON 1959, 1. köt. 386.; RADOS 1964, 208.; JÉKELY-IKAFALVI DIÉNES 1990, II. köt. 2452. 186 RÉVHELYI-JEGYZETEK 2. doboz 5. fasc. N° 8., 20. 123
