Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tatai Esterházy-uradalom területén P. Tóth Enikő (Tatabányai Múzeum) A 18. századi magyarországi fajanszplasztika és szobrászat területén alkotó Schwaiger Antal 1768-ban érkezett Tatára Holicsról, ahol a Lotharingiai Károly által 1743-ban alapított fajanszmanufaktúra számára készített szobrászati munkákat. Két társával, Pram Andrással és Deutscher Pállal együtt 1768. január 22-én folyamodott az uradalmi intézőhöz, illetve Esterházy Ferenc grófhoz, hogy a tatai - Esterházy József, Pfeiffer Sebestyén nevéhez fűződő - 1758-as gyáralapító törekvések után

1 fogadják fel őket „szoborcsinálő''-ként.

2 E három mesterember irányításával 1768-tól kezdődött a tatai fajanszgyártás. Schwaiger Antal életéről keveset tudunk, születési helyét nem ismerjük, születési éve - 1728 - is csupán a tatai halotti anyakönyvből derül ki: „1802. 13. jun. sepultus est Antonius Schweiger Sculptor, annor 14.

,v> A Thieme-Becker lexikon több hasonló vezetéknevű mestert, művészt sorol fel, akik talán rokonságban álltak vele; ötvös, drágakőcsiszoló, ólomöntő, pecsétnyomó-készítő, szobrász, festő nevével találkozunk, akik Bajorországból származtak, Augsburgból és Münchenből vándoroltak Graz, Amberg, Reichenthal vidékére.

4 Révhelyi Elemér Shweiger Ferenc szobrászt említi, aki a bécsi porcelángyár modellkészítője volt, s véleménye szerint Schwaiger Antal közelebbi rokonságához tartozott.

5 A szobrász az 1750-es években érkezhetett Holicsra; Le Duc, későbbi adminisztrációs igazgató elszámolási jegyzékében említi, hogy 1756-ban 34 szobrot mintázott a gyár számára.

6 1768-tól, tatai életéről is kevés életrajzi adatot ismerünk, a feljegyzések inkább mesterségbeli tevékenységéről szólnak. Ezért is fontos a megőrzött, halála után íródott hagyatéki leltár,

7 melyen keresztül némi bepillantást nyerhetünk személyes életébe. Schwaiger Antal a fajanszgyárban végzett tevékenysége mellett idővel nagyobb, kőből, illetve fából készítendő szobrok, szoborcsoportok alkotására is kapott megbízásokat az uradalom részéről. Műveiből látható, hogy egy olyan művész alkotásai, aki a kisplasztika és az ún. nagyszobrászat területén egyaránt otthonosan mozgott. Jó érzékkel alkalmazta a fajanszműveken és a nagyobb szobrokon ugyanazokat a témákat, motívumokat és elrendezésben' elképzeléseket; a 18. század második felében és a 19. század első két évében készült művei a mai napig meghatározói a tatai városképnek, ugyanilyen jelentősek az egyházi épületekben elhelyezett alkotásai is. A TATAI VOLT PIARISTA RENDHÁZ KÁPOLNÁJA - A FŐOLTÁR SZOBORDÍSZE (1769-1770 KÖZÖTT, I-III. TÁBLA) A volt piarista rendház mai, zárt téglány alakú udvart körbefogó, egyemeletes tömbje több szakaszban épült. Első építési periódusa 1748-1749 között zajlott Fellner irányításával,

8 a kamalduli szerzetesek számára kívántak épületet emelni. A kamalduliak 91