Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Szatmári Sarolta: Tata a magyarországi érett középkor településhálózatában

Tata középkori települését elsősorban a víz határozta meg, s nem úgy mint ma, szabályozva, hanem forrásokkal, tavakkal, mocsarakkal körülvéve. Mindezek védelmet, egészséges környezetet, a középkor egyik legfontosabb élelmét, a halak bőségét is jelentették. A mocsarakból és vizekből kiemelkedő mésztufa platókon jöttek létre a települések. Az ősi kövületekből felépült domb - akkor Szt. Iván hegye, ma Kálvária domb - volt a település legmagasabb területe (tengerszint felett 100 m). Az Öreg-tó (itt az öreg „nagy"-ot is jelent) meghatározta a települések tagolódását, ez a kettősség ma is pontosan megfigyelhető. A legrégebbi település, Ótata, a mai Kossuth tér központtal, Újtata a mai Harangláb központtal képzelhető el. A bencés apátság helyét Tata régi monográfiái a Fürdő u. 24-ben határozták meg, aminek pincéjéből ereklyetartó kereszt, corpus és románkori faragványok kerültek elő.

36 Az egykori bölcsőde megszűnése után Petényi Sándor kutatott a területen, de nem találta meg a korábban ide lokalizált monostort, pedig mind a források közelsége, mind pedig a kiemelkedő domb a megtelepülésre ideális lehetőséget nyújtottak. Erre utalnak a körzetében épült malom (Wagner fürdő) és az ismert római lelőhelyek is. A középkori településeknek, Ótatának és Újtatának, Szent Iván hegyének is voltak plébánia templomai. Ezek közül pontos helyét a Szt. Iván hegyi gótikus templomnak ismerjük, melynek apszisára Fellner Jakab építette a Kálvária kápolnát. Az ótatai Szt. Kelemen templom helyét a középkori eredetű, háromszög alakú főtéren feltételeztük, de Petényi Sándor ásatásai a Kossuth téren negatív eredményt hoztak. Az újtatai Szűz Mária templom helyét az itt előkerült sírok alapján valahol a mai áruház alatti részen kell keresnünk. A ferences rend, melynek megtelepedése Zsigmond korára tehető, Újtata szélén építette fel kolostorát. Az 1510-ben Tatán tartott országgyűlést a tataiak a kolostor ablakaiból és tetejéről szemlélték.

37 A koldulórendi kolostor a hagyományt átvevő kapucinusok kolostorának ma is álló épülete helyén lehetett. A középkori vár a 14. század második felében a két település közé, a tó tükrének mintegy a felező pontjára épült, és formájában, rendszerében az itáliai Vízivárakra emlékeztet. Ásatása során sikerült megállapítani építési periódusait.

38 Szépségét, királyi pompáját - főként a Mátyás kori időszakra vonatkozóan - évszázadokig emlegetik a történetírók.

39 A középkori malmok, Tata iparának legjelentősebb emlékei, hiszen a 12. századtól szerepelnek a forrásokban. Helyük a mai épületek helyén lehetett. A Bécsi Hadi Levéltár (Hofkammerarchiv), 1587. március 4-i színes térképét a várról és a tatai malmokról első publikálása óta ismerjük (színes fotóját Bécsben készítette el Tarcsay Csaba fotós barátom).

40 A vár épületét a rajz a már a kész bástyák mellett elég sematikusan ábrázolja. Először látható a kétszintes kerengő felülnézetből. A rajz érdekessége a Ferrandó bástya tövében lévő kis malom, amelyet a térkép alsó sarkában metszetben is bemutat. A várban levő kis malmot a Ferrandó bástya alatti boltozatos helyiséggel pontosan be lehetett azonosítani. A térkép másik érdekessége a vár melletti forrásfüzér malmainak sora, és a forrás kanyarjában két épület rajza királyné és királyfürdője felirattal (I. tábla). Ha megnézzük 31