Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

Vácott, Kassán, Komáromban, Pesten és Debrecenben 1850-ig átlagosan 2-5 évenként több mint félszázszor kiadnak,- javított, bővített kiadásban. Az 1848-as kiadás teljes szövege 440 nyomtatott oldal. ...A hasonmás tehát nem teljes szövegű. ... De az olvasó mégse érezze tetemesen megrövidítve magát, mert a mai oktatásban leginkább használható részeket e hasonmás kiadvány teljes szövegében tartalmazza. "

23 Ebben a korabeli földrajz- és történelemkönyvben a következőket olvashatjuk megyénkről és városunkról: „20. Komárom Vármegye. Komárom vármegye szolgála Dunára, mellynek Csallóközre kiterjed határa: Itt Tata, Kocs, Neszmély, Szőny, Komárom vára, melly még ellenségnek nem jutott karjára. ... Ezen vármegyében van 1 királyi város, u. m. Rév-Komárom; - 6 mezőváros; - 80 falu; - 60 puszta, -113,400 lakos, - Nyelv: magyar. Tata (Totis), magyar mezőváros, Korvinus Mátyás királynak kedves mulató-helye volt; két részből áll, Tatából és Tóvárosból, a kegyes oskolák Gymnasiumaval, református templommal, lakosai 5000. Gróf Eszterházy Miklós urasági kastélyával, melegfürdővel, kerttel, halastóval. A tatai csapók sok szürposztót készítenek. "

24 A tankönyveken kívül készültek azonban más, komolyabb munkák is. Nagyságrendileg talán a Vályi András és Bél Mátyás munkásságához hasonlatos vállalkozásról, az abban leírtakról szólnék. Fényes Elek (1807-1876) statisztikus, földrajzi író. Bölcsészetet, jogtudományokat tanult, ügyvédi oklevelet szerzett. Sárosfán gazdálkodott egy ideig. 1828-tól országjáró adatgyűjtésbe kezdett, hogy tervezett művében hiteles és ellenőrzött adatok alapján mutassa be Magyarország állapotát. Első fő műve, mely az országos ismertséget és az akadémia elismerését is kiváltotta, a Magyarországnak

v s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben (1-6. kötet. 1836-1840.) Másik jelentős munkájában (Magyarország statistikája 1-3. kötet. 1842-43) átfogó képet adott a magyar társadalomról és gazdaságról, az osztrák függőség hatásairól. Műveinek jelentőségét mutatja, hogy a helytörténettel foglalkozók a mai napig is szívesen veszik kezükbe, adatai megbízhatók, leírásai tárgyszerűek. A kötetek hozzáférhetőségét pedig a különböző reprint- és hasonmáskiadások teszik könnyebbé. Fényes Elek hányatott sorsával most nem kívánok foglalkozni, bár a földrajzzal, a statisztikával, a helytörténettel foglalkozók számára nem ismeretlen. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy most két művéből is idézhetünk, bár a kézbe vett két munka megjelenése között nem sok idő telt el. Vegyük először a „Magyar Birodalom ... részletes és kimerítőleírását" melynek első kötete Komárom vármegyével foglalkozik.

25 „Hazánk, az újabb időkben, nevezetes átalakulási ponton van. A fejedelemtől kezdve, az utolsó honpolgárig mindenki meg van győződve, hogy reformokra, gyökeres reformra van szükségünk, ha nem akarjuk, hogy nemzetünk az élők sorából irgalmatlanul kitöröltessék. És lőn mozgalom; indítványok tétettek egy új s igazságos adórendszer, örökváltság, büntető törvénykönyv, népnevelés, k. városi rendezés, ipar és kereskedés létesítése s megalakítása ügyében. És midőn mind ezen előszámlált tárgyakat őszinte megakarnánk indítani, megdöbbenve vettük észre, hogy legjobb 219