Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Ifj. Gyüszi László: Tata az ország-leírások és útikönyvek tükrében

hozzáférhető adatbázisok. Én azonban most egy ilyen „dokumentumból" idézek Tatára vonatkozó adatokat. Nemrégiben jelent meg a Magyar Országos Levéltárban őrzött kamarai anyagból az Arkanum Adatbázis Kft kiadásában az Urbáriumok és összeírások című CD-ROM. Ebben böngészve, lapozgatva találtam néhány érdekes dolgot, melyet szeretnék Önökkel megosztani.

6 „Regestrata /UC60 / UC 60:39. 1614. szeptember 28. Conscriptio melyet Szentkereszty Jakab készített, összeírás. Subditusok neve jogállása, állataik, úrbéres szolgáltatás ... Consriptio Tata Új telepítés - a telepítés megszervezője Gregorius Chatta, Chathy Gergely szolgálatai fejében a török földesúrtól minden szolgáltatás alól felmentést kap - 1612-ben, októberben Budán kelt magyarnyelvű török kiváltságlevélről készült másolat. - 1608. szeptember 4-én Győrben kiadott császári kiváltságlevél korabeli másolata, amely szerint „egy chati nevű Tata városában lakozó polgár' malomépítésre kap engedélyt „egyebfele Jobbagios Molnárok szokása szerent"-i terheket - Gregorius Chatta vagyoni állapota: 10 szántó ökör 40 ménes ló 10 tehén 200juh 19 sertés 110 köböl őszi és tavaszi vetés az új telepesek név szerinti felsorolása, helyenként a származáshelyet és a „vulgo" nevet is jelzi... a város szélén a vicekapitány allodiuma a lakosok száma - a városban lévő ökrök, tehenek, lovak, juhok és sertések száma, mentességük általában 5 éves, régi szolgáltatások ismeretlenek, mert a város sokáig lakatlan volt. - a török földesúrnak mentesség lejárta után évente kétszer készpénz censust, adnak, zsellérek a jobbágycensus felét fizetik - tizedet adnak, és azt Budára szállítják - közös szolgáltatásaik a török földesúr számára 100 szekér fa, 100 szekér széna - a városnak nincsenek métái, a város lakosai szabadon használhatják a szomszéd lakatlan falvak földjeit és rétjeit - a sessiosok és a zsellérek között nincs világos megkülönböztetés, a török vagyoni állapotuk szerint adóztatja őket - régi szőlők nyomai a Látóhegyen - az összeírás aláírója: Jacobus Szentkerszty. " Egy másik forrásban a következőket olvashatjuk: „Regestrata I UC 63

1 UC 63:15 1696 „Beschreibung", összeírás: subditusok neve, állataik postfundualia, török és keresztény földesúr, adójuk Conscriptio és Aestimatio. 212