Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.
G. Miklós Márta: Adatok a tati céhek vallási szokásaihoz
A TATAI OÉHZÁSZLÓK KATALÓGUSA A tatai mészárosok céhzászlója A tatai mészároscéh a legrégebbi szervezetek egyike a városban, megerősítését I. Lipót királytól nyerte 1660-ban. 50 Privilégiumukat 51 Mária Terézia erősítette meg 1767-ben. A Kuny Domokos Múzeumban a céhvei kapcsolatban jelentős számú emlékanyag található: céhláda, céhlevelek, articulusok, jegyzőkönyvek, valamint a céh zászlója. Amint a dolgozat első részében szerepelt, a mészároscéh már az 182l-es évet megelőzően is rendelkezhetett zászlóval (lásd a 31. számú hivatkozást). Az 1821-ben készült zászló mindenképpen kiemelkedik a múzeum gyűjteményében lévő többi zászló közül, mind ábrázolásait, mind további művészi értékeit tekintve. Mindenképpen különlegességnek számít az uralkodópár - I. Ferenc király és császár, valamint felesége Karolina Auguszta - ábrázolása, amelyet a kartusok felett elhelyezett korona nyomatékosít. A portrék alkotója a biedermeier miniatűrök pontosságával dolgozta ki a képeket. A zászló B oldalán megtalálható címerek a céh tagjainak és közvetve a város lakosságának több irányú kötődését, tágabb identitását jelzik. Egyrészről a Birodalomhoz, mint alattvalók, s mint céhmesterek, akik privilégiumukat a Helytartótanácstól kapták, másrészről a magyar Koronához, mint a nemzethez tartozók, s végül, de nem utolsósorban jobbágyi jogállásukat tekintve az Eszterházy családhoz, mint kegyúrhoz. A zászló mindkét oldalán az applikált olajkép alatt került elhelyezésre a mészároscéh egy-egy jellegzetes tárgya, mint jelvény. Az A oldalon egymásra keresztbe fektetett fenőacél és vágókés, a B oldalon pedig egy egykezes húsvágóbárd, amelyet gyakran neveznek mészárosbárdnak. 52 Ki kell emelni a zászló applikált olajkép ábrázolásait, amelyek művészi színvonalukat tekintve mindenképpen elkülönülnek más zászlók provinciális ábrázolásaitól. Az a tény, hogy a középső ábrázolások nem a zászló anyagát képező selyemlampaszra, hanem olajvászonra kerültek, s utólag applikálták a selyembe, elképzelhetővé teszi, hogy az olajképeket és a zászló felületének többi díszítését nem ugyanaz a kéz végezte. Erre a feltételezésre a képek eltérő stílusa is okot ad. Mindenképpen kiemelendő, hogy az olajképeket szignálta alkotójuk: JOHANNES SCHÖN PINXIT. A képek a kor szokásaihoz alkalmazkodva a céh védőszentjeit ábrázolják, az A oldalon Keresztelő Szent János attribútumával, a báránnyal; a B oldalon pedig Szent Lukács a Madonna képét festi. Mindkettő gyakori védőszentje a magyarországi mészároscéheknek. 53 A tatai csizmadiák zászlói A tatai csizmadiacéh a 18. század elején alakult, de első általunk ismert, már Mária Terézia által megerősített articulusa csak 1777-ből 54 maradt ránk. A múzeum gazdag emlékanyagát főként a tárgyi emlékek képezik. A csizmadia kézművesipari testületek történetét két zászló is fémjelzi. Az egyik 1827-ből való, a másik 1912-ből. A csizmadiacéh esetében is feltételezhetjük egy még korábbi zászló létezését. 186
