Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

Sylvester Edina: Tata a kertek és a vizek városa

különleges, a táj adottságait egyedülálló módon hasznosító vízmérnöki alkotás és kertművészeti elemegyüttes. Az Angolkert első épülete a Nyárilak; építésze Grossmann József 1784-ben valósította meg egyetlen, önálló tatai művét, az épület figurális díszei Schweiger Antal alkotásai.

8 1785-ben már a kerti lak (Nyárilak) közvetlen környéke és a kert bővítése, a planírozás készült el, és a félköríves vízimadár-tó épült meg, amire előzetesen Böhm Ferenc uradalmi mérnök készített tervet. E kezdeti szakasz kompletté válásaként a kerti lak belső falfestései is elkészülnek, a kör alakú szoba falán Jankovszky J. Táj képfreskói? végül a kert és az épület kapcsolódási pontjai, a korlátok és vázák is helyükre kerülnek, ami Gött Antal építész nevéhez fűződik. A kert térszerkezetének központi magja volt a Béka-hegy magaslatán megépített Nyárilak és környezete. A kertépítés 18. század végi, első szakaszának terméke a csillagsétány, ma már nem látható a valóságban, hiszen azóta az Angolkert későbbi időszakában kialakult formarendszere maradt az utókorra. A francia barokk kertek b

osquet-iben használt forma a központi térből sugárirányú utak, vue-k rendszere az alapja az átmeneti kertstílusokban önállóan is alkalmazott ún. stern alle-nak (II. tábla l.).

10 A kert alaprajzának mértani váza és az abban megjelenő mintázatos sövénykiültetéssel fellazított, mozgalmas motívumrendszer (topiary work) az előző és az átmeneti korok stílusjegyeihez fordul vissza. A későbbi tervek a csillagsétány tengelyeit természetesebbé téve puha, lágyvezetésű kerti utakká varázsolták.

11 Az utak által közrefogott terek oldottabbá váltak. A mindezt reprezentáló térképrészlet az Angolkert töredékét mutatja be.

12 Már kifejezetten a szentimentális kertstílus képviseletében (1788-89) jöttek létre a barlangok és grották a magányos elmélkedés, csendes félrevonulás, az elmére és az érzelmekre mélyen ható kert színhelyeiként. Az 1780-as évek végére tehető az Esterházyak délszaki és mediterrán növénygyűjteménye nevelését szolgáló üvegház építésének kezdete. Ez volt a Pálmaház (Kioszk) elődje. A tatai Angolkert üvegháza korábbi létesítmény, mint az Európa-szerte híres kismartoni gyűjtemény és építmény.

13 1797 a „Török kéjlak" építésének első datálása, ami a török mecset első építési vagy tervezési dátumát is jelentheti. (Csákváron is 1797-ben építik a török házat.) A műromok tervezése 1785 körül már megkezdődött. 1796-ban Festetics László tatai látogatásáról szóló feljegyzéséből kiderül, hogy a műrom állt már, vagy legalábbis épült.

14 A tatai angolkerti kuriózum, a vértesszentkereszti középkori - koragótikus - apátság díszes faragott köveiből egy kerti építmény {„ruina") létesítésének ötlete, a késő középkori építészeti stílushoz való visszanyúlás koncepciója - a vértesszentkereszti templomrom építőelemeinek a tatai kertbe való átmentése és ott belőlük műrom építése - az 1700 évek végének gyümölcse. A templom módszeres bontása az 1790-es években kezdődött meg Vértesszentkereszten. Valószínű lehet azonban, hogy részletigazítások, a kertbeillesztés finomítása és a bővítés feladatai több évre elhúzódtak. A műrom - az érzelmi töltés fokozója, az Angolkert meghatározó eleme. Mint ilyen, egyszersmind a természetkultusz kifejezője, miszerint a természet túléli a letűnt korok emberi alkotásainak múlandóságát. A felidézett templombelső maradványainak a nyugati oldalán, a mellékhajó felső terepszintjén süttöi mészkőből készült tálcáról 155