Kisné Cseh Julianna (szerk.): Annales Tataienses IV. Arx – oppidum - civitas. A vártól a városig. Tata évszázadai. Tata Város Önkormányzata – Mecénás Közalapítvány, Tata, 2004.

P. Tóth Enikő: Schwaiger Antal szobrász szoborművei a tati Esterházy-uradalom területén

Jegyzetek 'RÉVHELYI 1941, 11.; MIHALIK 1964, 229.; REVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N°15/a, 107., 111., 113., 126., 128., 129., 144. lap.; REVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N°14. 76. lap. REVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N°15/b 194. (Schwaiger Antal müveinek vizsgálatánál meghatározók a Révhelyi Elemér hagyatékából a tatai Kuny Domokos Múzeumba került, kézzel írott jegyzetek. Mikor Révhelyi engedélyt nyert a kutatók előtt zárt grófi levéltár irataiba való betekintésre, rengeteg német, latin, részben magyar nyelven írt oklevelet, feljegyzést lemásolt. Ezek egy részét feldolgozva írta meg az 1941-ben kiadásra került, A tatai majolika története c. monográfiáját. Jegyzetei révén nagyobb rálátást nyerünk az uradalom életére, ezen belül Schwaiger Antal tevékenységére is. Azért felbecsülhetetlen értékű ez a munka - mind a kijegyzett nagy mennyiségű anyag, mind a monográfia -, mert általa olyan adatok kerültek rögzítésre, melyek azóta megsemmisültek. Révhelyi jegyzetei nyilván egy másodlagos, nem az eredeti iratok hitelességével bíró forrásanyagot jelentenek, de azok az oklevelek, melyek az ő gyűjtésében és a levéltárban egyaránt fellelhetők Schwaiger, Pram, Deutcher folyamodványa az uradalomhoz - MOL Az Esterházy család tatai levéltára. R 210. Birtokgazdálkodás. 1-6. Prefektusi jegyzőkönyvek. N°63. 77., a későbbi gyárvezető, Schlögl 1790-es kérelme - MOL TEL P. 210.-III. a. Tisztiszéki ülésjegyzőkönyvek. Jegyzőkönyvmellékletek és töredékek. 41. cs. 85., Schwaiger Antallal két griff-szobor elkészítésére kötött szerződés - MOL Az Esterházy család tatai levéltára. P. 211. 79. cs. X. Szerződések bizonyítják, hogy hű másolatokat készített; ezek alapján hiteles forrásként fogadhatók el.) 2 MOL Az Esterházy család tatai levéltára. P. 210. Birtokgazdálkodás. 1-6. Prefektusi jegyzőkönyvek. N°63. 77. 3 Tatai r.k. pléb. hiv. Lib. Defunct. Tom. III. 74. 4

THIEME-BECKER 1936, XXX. 351-375. 5 RÉVHELYI 1941, 17. 6 SGHIREK 1905, 287., 288.; TÖRÖK 1917, 64. 7 Néprajzi Múzeum Inventárium Gyűjtemény 1358. sz. A hagyatéki leltárt feldolgozta, illetve az Országos Levéltárban őrzött hagyatéki árverés listájával (MOL P. 210. Birtokigazgatási iratok IV Úriszéki iratok 108. cs.) összevetette: KEMECSI 2003. »RÉVHELYI 1938,118. 9 Az alapításról már 1761-ben tárgyaltak. Esterházy Miklós négy nappal halála előtt, 1764. június 14-én végrendelkezett, s végrendelete alapján árváinak gyámja, Esterházy Ferenc, a szenei Collegium Oe.conomicum alapítója vette kezébe a tatai alapítás ügyét, melynek másik szorgalmazója galánthai Balogh Ferenc jószágigazgató volt, aki az ezzel kapcsolatos ügyeket intézte egészen 1765. február 16-án bekövetkezett haláláig. HEGYI 1985. 90. Az alapító-oklevelet teljes terjedelmében közli: AMBRUSZTER 1895, 6-14.; DORNYAY 1930, 15-16.; FÁBIÁN 1931, 39. 10 AMBRUSZTER 1895, 16.: közli az alapkőbe helyezett emlékirat szövegét.; REVHELYI-JEGYZETEK 3. doboz 5. fasc. N° 14, 71. 11 HEGYI 1985, 92-96. 12 Valero Jakabnak az építkezésben betöltött vélt és valós szerepéről: AMBRUSZTER 1895, 18.; RÉDEY 1888, 181.; CSERHALMY 1874, 5.; DORNYAY 1930, 18-20. 13 AMBRUSZTER 1895, 18. 14 HEGYI 1985, 97. Ebből az időszakból ma az 1767-70 között készült épületrészek állnak; 1770-75 között belső munkálatok zajlottak. LUKÁTS 1933, 43.: közli a társház számára Fellner által készített két homlokzati tervet. 15 E kapu valószínűleg az első építési periódusból származik, s utólag helyezték ide. AMBRUSZTER 1895, 16-17.; Az északi homlokzat rokokó márvány kapuzatát, a mai kápolnai bejáratot Carlo Adami comói származású olasz szobrász készítette, aki ekkor Süttőn élt. Valero Jakab 1769-es jelentésében szerepel, hogy Carlo Adami rajzot készített a kapuhoz, s meg is egyezett a rendházzal az árat illetően. Az Esterházy-címer a kollégium bejáratát díszítette, nem a kápolnához készült, az északi homlokzat harmadik ablaktengelyében volt. Az északi homlokzat kiegészítésének befejezése után a díszes kaput mai helyére tették, a megnagyobbított piarista kápolna elé. A rendház bejáratához és a kápolnabejárat másik oldalára is egy-egy egyenes záródású kapu került. HEGYI 1985, 96-97. 111